Kérte, hogy Vasas-mezben temessék el

A 86 évet élt szakembert, aki két időszakban is irányította a nemzeti együttest, pénteken szállították a budapesti Szent Imre Kórházba, ahol tüdőgyulladással az intenzív osztályon kezelték.

– Illovszky Rudolf halálával pótolhatatlan értékét veszítette el a Vasas –  jelentette ki Markovits László, a piros-kék klub ügyvezető elnöke. – Elsőként engem értesített a család, s ez nem csak a klubelnöknek szólt, hanem annak, hogy Rudi bácsival rendkívül bensőséges volt a viszonyunk, majdhogynem apámként szerettem őt. Tisztességes, egyenes, szorgalmas ember volt, még egy ilyen nem lesz a Vasas életében, ez egészen bizonyos. Szó szerint élt-halt a Vasasért, nem véletlenül neveztük el róla még életében a Fáy utcai stadiont, hiszen mindent, de mindent megtett szeretett klubjáért, azért, hogy sikeresek legyünk. Mindennél többet elmond, hogy a nekem írt búcsúlevelében, afféle végrendeletben azt kérte: Vasas-mezben szeretné eltemettetni magát.

– Éppen ma érkeztem haza külföldről, s ahogy beléptem a lakásba, értesítettek arról, hogy mi történt a „kisöreggel”. Holnap akartam bemenni hozzá a kórházba – nyilatkozta kedden Mészöly Kálmán, aki a Vasasban és a válogatottban is játékosa volt a legendás trénernek, s ötven éve állt szoros kapcsolatban Illovszky Rudolffal. – Már három éve súlyos egészségügyi problémái voltak, elsősorban a lábával, most pedig jött a tüdőgyulladás. Tudtam, hogy nagy a baj, de bíztam benne, hogy a hatalmas akaratereje segít. Elmondhatatlanul sajnálom, 1958 óta ismerem, rengeteg a közös emlék, nehéz bármit is mondani.

– Lesújt és nagyon megráz Rudi bácsi halálhíre. Nagyon szerettem őt, nyugodtan mondhatom, hogy ő volt az egyik legjobb szakember, akinek a kezei alatt futballoztam – nyilatkozta az olimpiai bajnok Dunai Antal, aki tagja volt az Illovszky irányította olimpiai ezüstérmes és Eb-negyedik válogatottnak. – A kemény munkában hitt, de soha nem mulasztotta el, hogy a játékosokkal egyenként is rendszeresen elbeszélgessen. Kiváló ember volt, akit soha nem felejtek el. Nyugodjon békében!

Illovszky Rudolfot, a Vasas legendás játékosát és edzőjét a klub, a XIII. kerületi Önkormányzat, a Magyar Labdarúgó Szövetség és az Önkormányzati Minisztérium saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

A legendás balszélső és edző 1922. február 21-én született Budapesten. Játékosként háromszor húzhatta fel a címeres mezt, a Vasasban 270 mérkőzésen játszott, és 87 gólt lőtt.

Edzősködött a Vasasnál (1957–1963, 1965, 1967–1969, 1974–1977, 1984–1986, 1995), a görög Pierikósz FC-nél (1970–1971), az osztrák Admira Wackernél (1978–1979), majd a görög Olimpiakosznál (1980–1981). Trénerként a Vasassal négyszer nyert bajnokságot, egyszer Magyar Kupát, kétszer Közép-európai Kupát. A magyar válogatott szövetségi kapitányaként olimpiai ezüstérmes (1972, München) és Európa-bajnoki negyedik (1972) volt.

Tevékenységét Orth György-életműdíjjal (1995), Bay Béla-díjjal (2002) és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével (2007) ismerték el.