Az elsők között vélhetően a luxuskiadásokon fognak spórolni az emberek: a nyaraláson, szórakozáson, kultúrán és persze a gépkocsin, mint azt az autógyárak gondjai is érzékeltetik. Ha a recesszió tartós lesz, s a munkanélküliség fokozódik a fejlett államokban, akkor a vendégmunkások egy része feleslegessé válik. A cégek ilyenkor a saját államuk polgárait részesítik előnyben, illetve azok várhatóan olyan, rosszabbul fizetett munkákat is hajlandóak lesznek elvégezni, amelyeket eddig a külföldiekre hagytak.
A munkanélküliség növekedésére pedig mindenütt számítanak: világszerte már dübörög a leépítési hullám, a pénzügyi szektor mellett az autógyárak, az elektronikai cégek és a reálszféra más vállalatai is érintettek. Az alacsony végzettségűek foglalkoztatási helyzete tovább romlik, hiszen az ő helyükre beléphetnek a képzettebbek. Szűkül a középosztály, az egyenlőtlenségek nőnek. A leszakadó régiók helyzete tovább fog romlani.
A családokon belül is sokkal nagyobb ilyenkor az összetartás, a rokonok között erősödik a kölcsönös áldozatvállalási készség. Továbbá: megjósolhatóan vissza fog esni a válások száma, különösen az eddig jobb módúnak számító polgárság körében. Ha a krízis hosszan tart, a szociológia által leírt klasszikus devianciák és mentális zavarok – depresszió, alkoholizmus, bűnözés, öngyilkosság – is erősödhetnek.
A válságnak azonban pozitív hatásai is lesznek. Karácsony Gergely szociológus, a Medián kutatási igazgatója arra számít, hogy a sokkhatástól fejlődik a hazai lakosság jelenleg elég alacsony szintű pénzügyi kultúrája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.