Elkészült a Rába magyar-osztrák vízminőségi vizsgálatának közös értékelése

A jelentés megállapítja, hogy a folyó osztrák oldalán az ipari – főként a bőrgyári üzemek – tevékenységének következtében számos érték magasabb koncentrációt mutat, az általuk kibocsátott tisztított szennyvíz komoly terhelést jelent a Rábának. A felek hangsúlyozták, hogy folytatni kell a Rába-akcióprogram végrehajtását, amelynek eredményeként már 2009-ben jelentősen javulhat a folyó vízminősége.

A dokumentum megállapítja, hogy az osztrák oldalon a bőrgyári eredetű tisztított szennyvizek komoly terhelést jelentenek a Rábának. A jelentés kimondja, hogy csökkenteni kell a Rába terhelését, ennek érdekében folytatni kell a Rába-akcióprogram végrehajtását, a bőrgyárak magasabb szintű tisztítást biztosító szűrőrendszereinek megépítését. A Boxmark cég feldbachi bőrgyárában ez a szűrőberendezés már épül, és a jennersdorfi telephely is megkapta a szükséges engedélyeket, valamint a magyar fél hozzájárulását az új szűrő megépítéséhez. A tervek szerint a feldbachi tisztítórendszer bővítése jövő év közepére, a jennersdorfi pedig jövő év végére készül el. A közös vízminőségi vizsgálat eredményei is alátámasztják, hogy a harmadik, wollsdorfi bőrgyárnak is jelentős intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy csökkentse a folyó terhelését, számos paraméter koncentrációja ugyanis ennél az üzemnél volt a legmagasabb.

A jelentés másik fontos megállapítása, hogy a Rába vízgyűjtőjén a jövőbeni fejlesztéseknek igazodniuk kell az EU Víz Keretirányelvéhez, azaz el kell érni és meg kell őrizni a jó ökológiai állapotot. Ez azt jelenti, hogy a folyóra nézve terheléssel járó további ipari létesítmények nem kívánatosak a Rába vízgyűjtőjén. A magyar fél ez alkalommal is arra kérte osztrák partnerét, hogy a vízminőségi vizsgálatok eredményei mellett a bőrgyárak szennyvízkibocsátásának mennyiségi adatairól is rendszeresen tájékoztassa az illetékes magyar vízügyi szerveket.

Ausztriában 14 szennyvízkibocsátást vizsgáltak a szakemberek. Ezek közül 7 ipari kibocsátó: három bőrgyár, egy gyümölcsfeldolgozó üzem, két húsüzem és egy fémfeldolgozó üzem. Az ipari létesítmények vizsgálata kiemelten fontos volt, mert az ausztriai Rába-völgyben a folyó szennyezőanyag-terhelésének 70-80%-a az iparból származik. A jelentés megállapítja, hogy igen magas a bőrgyári szennyvizek által okozott szervesanyag-terhelés (TOC, DOC, BOI5 koncentrációk), valamint a nátrium és a klorid koncentráció is. A mérések idején kiemelkedően magas volt a wollsdorfi bőrgyár szennyvízének naftalin-1,5 diszulfonát koncentrációja. A másik két, Boxmark-tulajdonú bőrgyár már korábban beszüntette ennek az anyagnak a használatát, így az ő esetükben mért kibocsátás elenyészően alacsony volt. A wollsdorfi bőrgyár a Rába-surveyt követően, november végén jelentette be, hogy radikálisan, mintegy 90%-kal csökkentette a habzás egyik okozójának tartott naftalin-1,5 diszulfonát használatát a cserzési folyamatban.
A mérések szerint a Rába hőmérséklete 10 ºC-kal magasabb volt a határnál, mint a wollsdorfi bőrgyár fölötti szakaszon, ami szintén a folyó jelentős szennyvízterhelésére utal.

Magyarországon 9 szennyvízkibocsátást vizsgáltak, ezek közül 3 (egy tejipari, egy textilipari és egy gázgyártási üzem) ipari kibocsátó. Megállapítható, hogy az ipari üzemek által kibocsátott szennyvíz mennyisége és a kibocsátott szennyezőanyag nem jelent számottevő terhelést a folyóra. A kommunális szennyvizek mindenütt legalább biológiailag tisztítottak, Szombathelyen és Körmenden tápanyag-eltávolítás is történik. A répcelaki és a rábacsécsényi kommunális szennyvíztisztító telepről, valamint ez egyik répcelaki ipari kibocsátótól származó szennyvizek esetén bizonyos szennyezőanyagok koncentrációja határérték feletti volt, de a Rába vízminőségét ez – az alacsony naponkénti mennyiség miatt – alig befolyásolja.

Mint ismeretes, magyar kezdeményezésre a két ország szakemberei júliusban 52 helyszínen – főként a jelentős szennyvízbevezetések fölött és alatt, valamint a főbb mellékvízfolyásokon – közösen vettek mintát, és 92-féle komponensre megvizsgálták azokat. Ez volt az első alkalom, hogy a Rábán ilyen széleskörű, határokon átnyúló kutatási programot hajtottak végre, és hogy magyar vízügyi szakemberek vizsgálódhattak a folyó osztrák szakaszán. A nyers adatokat szeptemberben már ismertette a bizottság, most az értékelés történt meg.

Bár a Rába-survey hasznos információkat szolgáltatott a folyó vízminőségéről, az egyszeri mérési sorozat nem elegendő. Az átfogó vízminőségi vizsgálatot (a vízhozam mérésével kiegészítve) ezért 2012-ig évente meg fogják ismételni. Emellett jövőre biológiai vizsgálatokra is sor kerül a programban, köztük egy halfauna-vizsgálatot is el fognak végezni, ami arra irányul, hogy felmérje a folyóban élő halak számát és fajgazdagságát.

A Rába habzása által okozott probléma megoldására tavaly a két ország közösen kidolgozta a Rába vízminőségének és ökológiai állapotának javítását célzó Rába akcióprogramot. Ez többek között tartalmazza, hogy a legfőbb szennyező források, az ausztriai bőrgyárak a biológiai tisztítás kiegészítéseképpen egy magasabb fokú, a habképző anyagokat eltávolító szűrőberendezést is kiépítenek. Az akcióprogram keretében az osztrák fél szigorúbb környezetvédelmi követelményeket írt elő a bőrgyáraknak 2007-ben, és véglegesen megszűnt a fürstenfeldi geotermikus erőmű magas sótartalmú termálvizének a Lapincsba bocsátása is.

Szintén az akcióprogram része az a Rábához kapcsolódó két magyar-osztrák projekt is, amelyeknek jelenleg az előkészítése zajlik. A több mint 750 millió forint értékű fejlesztések során egy modern, biztonságosabb árvízi előrejelzési modellt dolgoznak ki a szakemberek, és az ökológiai rehabilitációs projekt keretében felújítanak három duzzasztót is a folyón, amivel biztosítják a vízi élőlények számára az átjárhatóságot, ún. hallépcsőt építenek ki. A két projektet az Európai Területi Együttműködés (ETE) elnevezésű uniós program finanszírozza.