A Vedomosztyi című üzleti napilap szerint nemzetközi politikai téren Moszkva és Kijev egyaránt vesztes, s az Európai Unió mostantól határozottabban törekszik olyan gázforrások feltárására, amelyeknek nincs közük sem Oroszországhoz, sem Ukrajnához.
A Komszomolszkaja Pravda című bulvárlap szerint a nemzetközi közösség legkésőbb mostantól nem megbízható tranzitországnak tekinti majd Ukrajnát, amely ráadásul hajlamos a visszaesésre, de Oroszországgal szemben is kérdőjelek maradnak.
A Kommerszant című gazdasági lap Mirek Topolánek cseh államfőt idézve azt írta, hogy a kialakult helyzetben Ukrajna a megbízható tranzitország, Oroszország a megbízható szállító hírnevét veszíti el. A Moszkovszkij Komszomolec című lap "Ukrajna kijelentkezett Európából" szalagcímmel megjelent vasárnapi számában az orosz fél anyagi vesztességét heti egymilliárd dollárban jelölte meg.
A Vedomosztyi szerint azonban mindkét fél politikai osztalékhoz is jutott a történtekből. A lap szerkesztőségi kommentárja szerint az orosz kormány számára a gázháború remek villámhárítónak és figyelemelterelésnek bizonyult, amikor a lakosság riadtan, ingerülten és a felmérések szerint a vezetéssel egyre kevésbé elégedetten szemlélte a gazdasági válság következményeit, a rubel romlását, az élelmiszerek, a közlekedési és kommunális szolgáltatások jelentős drágulását, és az importált autók vámjának emelése elleni tüntetéseken nem egyszer már Putyin-ellenes jelszavak is felbukkantak.
Ukrajnában már a jövő februárban esedékes választások miatt is a szembenálló felek mindegyikének jól jött a viszály, ráadásul a nemzetközi sajtó reflexszerűen minden rosszért Oroszországot okolja. A lap szerint a viszálykodás még a Gazprom számára is haszonnal kecsegtet, mert az eddigi elérhetetlen távolságból közelebb hozza azt a lehetőséget, hogy az orosz monopólium ellenőrzése alá vonja az Ukrajnán átmenő tranzitvezetékeket. (A lapok emlékeztettek rá, hogy a két évvel ezelőtti hasonló viszály nyomán a Gazprom a RoszUkrEnergo bevonásával lehetőséget szerzett az ukrán piacon való közvetlen értékesítésre.)
Az orosz újságok megpróbálták felderíteni a négy éve visszatérő, de idén az európai gázszállítások leállításával különösen eldurvult viszály okait, s ezeket első sorban Viktor Juscsenko elnök és Julija Timosenko kormányfő örökös belharcában látták. A Komszomolszkaja Pravda szerint Kijev eljárása teljesen irracionális, s csak az ukrán gazdasági helyzettel magyarázható: hamarosan nem lesz miből fizetni a gázért, a 16 milliárd dolláros európai válsághitel már a felére fogyott, s a másik felét nem akarják gázra költeni.
Emellett Viktor Juscsenko elnöknek a gázár leszorítása jó alkalmat nyújtott (volna) csekély népszerűsége növelésére. Nyilván volt másik terve is Moszkva kitartó ellenkezése esetére, s a tárgyalások megszakításakor arra számított, hogy a Nyugat Kijev mellé áll és Moszkvát vádolja majd. Európa azonban igyekezett semleges maradni, mert a barátság és a pénz nem ugyanaz. A talált megoldás azonban csak az aktuális helyzetet rendezi, de nem akadályozza meg, hogy jövőre - amikor Ukrajnában javában zajlik már a választási harc - mindez újra megtörténjen.
A derűlátóbb remények szerint olyan megállapodást sikerül elérni, hogy jövőre, s az azt követő évek végén ne kelljen újratárgyalni minden részletet: ilyen egyezséget csakis a piaci árak és tranzitdíjak bevezetése hozhat a lap szerint.
A Kommerszant kiemelte: miközben a hasonló ügyeket mindeddig a Gazprom intézte, Vlagyimir Putyin kormányfő ezúttal gyorsan a saját kezébe vette az irányítást, s abból a tényből, hogy a megfigyelőkről szóló megállapodást nem ő írta alá, esetleg arra lehet következtetni, hogy a konfliktusnak még nincs vége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.