A legutóbbi büsszeli EU-csúcs után az európai sajtó olyan kedvezőtlen színben tűntette fel Magyarországot, mint amilyenben ritkán volt része azelőtt - írja a Der Standard. A lap szerint a politikai túlélésért küzdő magyar miniszterelnök 190 milliárd eurós kelet-európai fejlesztési csomagról szóló javaslatát igen látványosan utasították el a közösség országai, sőt, Gyurcsány felvetését még az új tagállamok kormányfői sem támogatták.
A magyar kormányfő riogatása Európa újabb kettészakadásáról és az új vasfüggöny leereszkedéséről a német és svájci lapokban cinikus megnyilvánulásokat váltottak ki. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország miniszterelnöke, Mirek Topolánek és észt kollégája nyilvánosan határolódtak el annak a lehetőségétől, hogy Kelet-Európát "külön kategóriaként" kezeljék.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója emlékeztet arra, hogy Gyurcsány és a magyar ellenzék vezére, Orbán Viktor, egyetlen kérdésben értenek csupán egyet, mégpedig abban, hogy a magyarországi válság elmélyüléséért elsősorban a nyugati államok felelősek. A Der Standard szerint azonban a magyar gazdasági helyzetért a 2002 óta kormányzó szociálliberális kormány tehető felelőssé, hiszen 2001 és 2007 között a reálbérek 37 százalékkal emelkedtek, amíg a GDP csupán 29 százalékkal bővült.
Az ezt megelőző időszakban, a polgári kormány idejében is a megengedhető életszínvonal felett éltek a magyarok. Ennek most kell megfizetni az árát: a forint árfolyama soha nem látott mértékben zuhan, a budapesti értéktőzsde indexe 2007 július óta 71 százalékkal esett vissza. További gondot okoz, hogy az országban százezrek adósodtak el külföldi pénznemekben, és a megemelkedett törlesztőrészleteket nem képesek visszafizetni. A szocialista kisebbségi kormány most egy szociális "időzített bombával" néz szembe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.