A kettős állampolgárságot csak egyéni elbírálás alapján lehet megadni. Ezt Balázs Péter külügyminiszter mondta arra reagálva, hogy a kereszténydemokrata Simicskó István négypárti tárgyalást kezdeményezett a vajdasági magyarok állampolgárságáról.
A külügyminiszter szerint ezt nem lehet tömegesen, biankó szétszórni, mert feltétel nélkül a kettős állampolgárságot senkinek nem szoktak adni. Balázs Péter emlékeztetett, nem csak magyar állampolgárságot adunk, hanem unióst is, ami a többi tagállamban is érvényes jogokat, és kötelezettségeket jelent. Simicskó István szerint viszont Szerbia részéről nyitottság van a magyar állampolgárság megadására.
„Az autonómiatörekvések korszerű törekvések, amelyeket Magyarországnak kötelessége támogatni” – ezt már Orbán Viktor mondta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) tegnapi budapesti ülésén. A Fidesz elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: egy támogatás értékét elsősorban a támogatónak ereje határozza meg, márpedig a magyar érdekérvényesítés gyenge.
„Mindannyiunknak érdeke lezárni azt a korszakot, amely ma sem törődik a Kárpát-medencei magyarokkal, sőt nyíltan hátat fordít nekik” – fogalmazott. Hozzátette: "a jó hír az, hogy ez már nem tart soká". A Fidesz EP-programjában is az szerepel, hogy az állampolgárság legegyszerűbb rendezése az egyéni kérelemre megadott honosítás.
„Egyedi ügyként is lehetne foglalkozni a magyarság autonómiatörekvéseivel az Európai Parlamentben” – jelentette ki Tőkés László királyhágó-melléki püspök, EP-képviselő. Felhívta figyelmet, hogy eddig csak a nyilvános közvita szintjéig jutott el a határon túli magyar önrendelkezés ügye az EP-ben, a célként megjelölt egységes kisebbségvédelmi rendszer kimunkálása nem valósult meg. „Ha van koszovói és tibeti ügy, akkor létezik magyar ügy is”, Ha az anyaországban tízmillió magyart megillet az önrendelkezés, akkor a korlátozott önrendelkezés joga a határon túliakat is megilleti.
Nem osztja ezt az álláspontot Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szerint elvesztette tétjét a magyar állampolgárság megadásának kérdése a romániai magyaroknál , mert Magyarország és Románia az Európai Unió tagja. Traian Basescu román államfő pedig februári budapesti látogatása során szögezte le Sólyom László államfőnek, hogy bár a nemzetiségi polgárok egyéni jogait elismerik, de soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön.
Kárpátalján az oktatás okoz gondot
„Nekünk az a fontos, hogy legyen magyar autonómia” – mondta Ágoston András. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szerint Magyarországnak ehhez kellene kötnie Szerbia európai uniós csatlakozásának támogatását, mert a terület jogállását rendező alapdokumentum az ottani magyarság gondjait nem oldja meg. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke pedig európai fellépést sürgetett az Ukrajnában az „egy éve életbe lépett, nyíltan sovén oktatáspolitika” ellen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.