Bátrabbak lehetnek a dolgozók

Januártól bátrabban pereskedhetnek a munkavállalók. Kevésbé kell tartaniuk a kiadásoktól: 75-80 százalékuknál csökkenhet annak a kockázata, hogy pervesztesként állniuk kell majd a jogvita költségeit. Legalábbis ezt célozza az idevágó új szabályozás, a módosult polgári perrendtartás és a végrehajtását szolgáló, most készülő igazságügyi miniszteri rendelet. A munkavállalói költségkedvezmény azokat a munkavállalókat illeti meg, akiknek a per által érintett munkaviszonyból származó átlagkeresete nem haladja meg a két évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset kétszeresét.

Ezt – az előző esztendőre vonatkozóan – évente teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A hivatkozott átlagkereset 2008-ban 198 900 forint volt, ezt kell tehát figyelembe venni a 2010-ben induló perekben.
Tavaly februárban megszűnt a munkaügyi perek tárgyi költségmentessége. Az úgynevezett tárgyi költségfeljegyzési jog ugyan megilleti a félként fellépő munkavállalót, az állam megelőlegezi számára a perrel járó kiadásokat, ám ha vesztesként hagyja el a tárgyalótermet, az ellenfél ügyvédi költségein túl ki kell fizetnie az illetéket, az esetleges szakértői költségeket, tanúdíjat is.

A munkavállalót ez visszatarthatja attól, hogy fellépjen munkáltatójával szemben.
Annak érdekében, hogy a perköltségviselés kockázata ne lehetetlenítse el a jogos munkavállalói igények érvényesítését bírósági úton, indokolt volt – a legmagasabb kereseti kategóriába tartozók kivételével – a munkavállalók számára egy sajátos költségkedvezmény megalkotása. Erről született megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, majd ezt követte a törvénymódosítás.
A munkaügyi bíróságokon tavaly csökkent is az ügyek száma. Országosan csaknem 2500 üggyel kevesebb érkezett a munkaügyi igazságszolgáltató fórumokra, mint az előző esztendőben. Bár a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon nem tapasztaltak jelentős csökkenést, Handó Tünde elnök úgy vélekedett: sem tavaly, sem az idén nem pereskedtek annyian, mint amennyire a válság, a csődök, a leépítési hullám kapcsán számíthattak volna.

A bírónő pozitív intézkedésnek tartja az új szabályozást, szerinte a költségkedvezmény bátorítani fogja a munkavállalókat, akik egyébként ezerszer is meggondolják, hogy jogvitába bonyolódjanak munkáltatóikkal.
Magyar György ügyvéd hangsúlyozta: alapelv, hogy az embereket nem szabad elzárni a jogérvényesítéstől. Így nem lehet pusztán pénzügyi kérdés, ki pereskedhet, ki nem.

Ezért üdvözölhető az új típusú költségkedvezmény a munkaügyi perekben. A jogosultságot, annak feltételét azonban szigorúan vizsgálni kell a joggal való esetleges visszaélés megakadályozása érdekében.
A kedvezményhez szükséges adatokat fel kell tüntetni a keresetlevélben, és csatolni kell az igazolásra alkalmas iratokat. E kötelezettség a felperesként fellépő munkáltatót is terheli. A bíróság kötelezheti az alperes munkáltatót a munkavállaló átlagkeresetének igazolására, ha azt állapítja meg, hogy a cég a dolgozójával szemben fennálló kötelezettségét nem teljesítette, és az emiatt nem nyújthatja be az igazolást. Ha pedig a felek között az átlagkereset mértéke is vitatott, a bíróság ügydöntő határozatában rendelkezik a munkavállalói költségkedvezményről.

Ha annak feltételei nem állnak fenn, megvonja a kedvezményt.
A kedvezmény a folyamatban lévő ügyekben is érvényesül majd, külön munkavállalói kérelem és a szükséges adatok igazolása alapján. Visszamenőleges hatályú, és kiterjed a per egész tartamára. KK