Januártól bátrabban pereskedhetnek a munkavállalók
Legalábbis ezt célozza az idevágó új szabályozás, a módosult polgári perrendtartás és a végrehajtását szolgáló, most készülő igazságügyi miniszteri rendelet. A munkavállalói költségkedvezmény azokat a munkavállalókat illeti meg, akiknek a per által érintett munkaviszonyból származó átlagkeresete nem haladja meg a két évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset kétszeresét.
Ezt – az előző esztendőre vonatkozóan – évente teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A hivatkozott átlagkereset 2008-ban 198 900 forint volt, ezt kell tehát figyelembe venni a 2010-ben induló perekben.
Tavaly februárban megszűnt a munkaügyi perek tárgyi költségmentessége. Az úgynevezett tárgyi költségfeljegyzési jog ugyan megilleti a félként fellépő munkavállalót, az állam megelőlegezi számára a perrel járó kiadásokat, ám ha vesztesként hagyja el a tárgyalótermet, az ellenfél ügyvédi költségein túl ki kell fizetnie az illetéket, az esetleges szakértői költségeket, tanúdíjat is.
A munkavállalót ez visszatarthatja attól, hogy fellépjen munkáltatójával szemben. Annak érdekében, hogy a perköltségviselés kockázata ne lehetetlenítse el a jogos munkavállalói igények érvényesítését bírósági úton, indokolt volt – a legmagasabb kereseti kategóriába tartozók kivételével – a munkavállalók számára egy sajátos költségkedvezmény megalkotása. Erről született megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, majd ezt követte a törvénymódosítás.
A munkaügyi bíróságokon tavaly csökkent is az ügyek száma. Országosan csaknem 2500 üggyel kevesebb érkezett a munkaügyi igazságszolgáltató fórumokra, mint az előző esztendőben. Bár a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon nem tapasztaltak jelentős csökkenést, Handó Tünde elnök úgy vélekedett: sem tavaly, sem az idén nem pereskedtek annyian, mint amennyire a válság, a csődök, a leépítési hullám kapcsán számíthattak volna.
A bírónő pozitív intézkedésnek tartja az új szabályozást, szerinte a költségkedvezmény bátorítani fogja a munkavállalókat, akik egyébként ezerszer is meggondolják, hogy jogvitába bonyolódjanak munkáltatóikkal.
Magyar György ügyvéd hangsúlyozta: alapelv, hogy az embereket nem szabad elzárni a jogérvényesítéstől. Így nem lehet pusztán pénzügyi kérdés, ki pereskedhet, ki nem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.