Sárga lapok a bizottságnak

Az üzleti lobbicsoportoknak és az EU-tagállamok kormányainak is komolyabban kell venniük ezentúl a nemzeti parlamenteket az uniós jogalkotási folyamat során – jósolják szakértők a lisszaboni szerződéssel életbe lépett változásokat kommentálva.

A reformszerződés eddig viszonylag ritkán emlegetett, de a jövőbeni döntéshozatali menetet sok tekintetben befolyásoló eleme a tagállamok törvényhozó testületei számára biztosított jogosítványok bővítése. Egyes előterjesztések megvétózására ugyan csak a bel- és igazságügy területén lesz módjuk a parlamenteknek, de kellő összefogással érezhetően lassítani tudják a jogszabályalkotás menetét.

Elaine Cruikshanks, a Hill & Knowlton brüsszeli irodájának a vezetője szerint a változások nyomán a kormányok kénytelenek lesznek az eddiginél jobban tájékoztatni parlamentjeiket az uniós ügyek állásáról, nehogy azok „partizánakcióikkal” megnehezítsék a kabinet dolgát.

A „sárga”, illetve „narancssárga” kártyák alkalmazására leginkább olyan esetekben lehet számítani, amikor egyes érdekcsoportok az uniós fórumok helyett vagy mellett a nemzeti parlamenteken keresztül próbálnak lobbizni – fogalmaz Caroline Wunnerlich, a Fleishman-Hillard Europe ügyvezetője. Azt is biztosra vehetjük, hogy amint eddig, úgy ezután is nagyon eltérő lesz az egyes parlamentek EU-ügyi aktivitása.

További részletek a holnapi Világgazdaságban!