BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fejfájást okoznak az új cégeljárási szabályok

Bár a gyorsabb eljárást és az ügyfélérdekeket kívánják szolgálni, zavart okoznak az új cégjogi szabályok, a bejegyzési illeték és a közzétételi költség kifizetésének módja éppúgy, mint a cégvezetők lakcímének „titkosítása”.

A bejegyzési, illetőleg a változásbejegyzési eljárás eddig csak akkor indulhatott el, ha a kérelem mellett igazolták az illeték és a közzétételi költség átutalását. Az államkincstár lassúsága miatt azonban nem tudott megfelelni a visszaigazolásokkal szemben támasztott követelményeknek. Januártól mód van arra, hogy a kérelem benyújtásakor a Magyar Államkincstár (MÁK) igazolása helyett a jogi képviselő nyomtatványon nyilatkozzon, hogy átutalták a szükséges összegeket. A cégbíróság pedig bejegyzi a társaságot. A kincstár a következő munkanapon megküldi a befizetésről szóló igazolást a cégbíróságnak. Ha az öt munkanapon belül nem érkezik meg, úgy cégbírósági értesítésre az adóhatóság behajtja a tartozást.

A rendszer sok buktatót rejt – hívta fel a figyelmet Kenesei Judit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője. Az ügyvédi nyilatkozatba hiba csúszhat, a jogi képviselő például elírhatja a 16 számjegyű ügyazonosító számot. A cég bejegyezve, MÁK-igazolás nincs, az APEH megindul, és az érintett ismét fizethet, majd a másodjára lerótt összeget visszakövetelheti, aztán valamikor vissza is kapja. A bírónő abban bízik: aki komolyan gondolja a cégalapítást, annak nem olyan sürgős a bejegyzés, hogy ne tudná előzetesen rendezni a befizetést, és ne várna egy-két napot a kincstári igazolásra.

Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: az ügyvéd a közbizalom letéteményese. Nyilatkozatáért fegyelmi és anyagi felelősség terheli. Eddig többnyire úgy „védték ki” a kincstári késedelmet, hogy megelőlegezték a befizetéseket a leendő ügyfeleknek. Ezentúl is valószínűleg ők lesznek a befizetők, jóllehet még nem tudni, adóbevallásaiknál miként számolhatják el. Annyi bizonyos: prudens eljárásra törekszenek, de nem zárható ki, hogy lesznek a lehetőséggel visszaélő cégalapítók és téves tartalmú nyilatkozatok – véli Réti.
Nem kis vihart kavart az a rendelkezés, miszerint a természetes személyek lakcímét – jóllehet az továbbra is a cégjegyzék része – az IRM rendszeréből közvetlenül csak az állami szervek ismerhetik meg, míg mások külön kérelemre a jogcím valószínűsítésével. Gál Judit, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Egyesületének elnöke indokolatlannak tartja a „titkosítást”, hiszen az üzleti forgalom számára fontos adatokról van szó. Azért is kifogásolható, mert a kérelmezőnek elegendő jeleznie: az adatra „jogos igénye érvényesítése érdekében” van szüksége. A cégbíróság nem tudja és nem is ellenőrizheti az igény jogosságát. Így az adathoz bárki hozzájuthat – jóllehet nem ingyen, és öt évig megőrzik a kérelmét, hogy (ha kell) utóbb „beazonosítható” legyen.

Kacifántosnak ígérkezik annak a szeptembertől hatályos szabálynak az alkalmazása is, amely szerint a cégbíróság a kérelmezett cégkivonaton szereplő lakcímet köteles ellenőrizni a lakcímnyilvántartóban. Ha az adatok nem egyeznek, a bíróság a nyilvántartásban szereplő címet hivatalból nyomban bejegyzi a cégjegyzékbe, amely nem fellebbezhető meg. A dolog pikantériája, hogy a cégvezetők lakcímváltozás esetén bírság terhe mellett kötelesek kérni a változásbejegyzést a cégbíróságon. Ha a lakcímnyilvántartónál nem jelentik be, annak nincs szank-ciója. Tehát előfordulhat, hogy a cégjegyzék adata helyes, a lakcímnyilvántartásé nem. És igencsak kifogásolható, hogy a jogszabály sem az adatkérő, sem a társaság figyelmeztetését nem írja elő az adatok eltérése esetén – mondta Gál Judit.

Hiányzik a törvényi összhang

Az új rendszer módot adhat visszaélésekre, amiatt is, mert a közzétételi díj befizetése megkerülhető. Az APEH közadók módjára hajtja be az illetékköveteléseket, a közzétételi díjnál azonban nem mindig járhat el.

Az adótörvény értelmében ugyanis az ötezer forint alatti követeléseket nem hajthatja be, márpedig a közzétételi díjak mértéke változásbejegyzési ügyekben 3000, illetve 2500 forint.

Az adótörvény értelmében ugyanis az ötezer forint alatti követeléseket nem hajthatja be, márpedig a közzétételi díjak mértéke változásbejegyzési ügyekben 3000, illetve 2500 forint. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.