Magyar euróról álmodott Bajnai

Be kell vezetni az eurót 2014-ben, a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedés beindítására kell koncentrálni – mondta a parlament utolsó ülésén a leköszönő kormányfő. Bajnai Gordon szerint 2012 után elérhető a 4 százalékos éves növekedés és ez 2000 milliárd forintnyi többletforrást kínál a közös tervekhez.

Szokatlan helyzetben volt a miniszterelnök az országértékelő beszéddel, mert elődei rendszerint arra használták ezt az alkalmat, hogy bejelentsenek valamilyen új kezdeményezést. Ő azonban a politikából távozva értelemszerűen nem vállalkozhatott ilyesmire. „A következő tíz év mostohább körülményeket teremt majd, mint az elmúlt egy évtized.

Élesebb lesz a verseny a piacokért, a munkahelyekért, ezért a legfontosabb, hogy 2014. január 1-én bevezessük a magyar eurót” – hangsúlyozta Bajnai Gordon. Indoklása szerint előbbre ígérni irreális lenne, későbbre pedig azért nem halasztható, mert az sértené a vállalkozások érdekeit. Kormánya eredményei közé sorolta:

Magyarországra már pozitív példaként tekintenek külföldön, sok devizahiteles család megkönnyebbülhetett a forint stabilizálódásának következményeként és átalakították az adórendszert. Így nyugodt lelkiismerettel további adó- és járulékcsökkentést javasolt a következő parlamentnek.„Magyarország a világgazdasági válság alatt állva maradt, a kormány kezelte a válságot, megvédte a polgárokat, utat nyitott a fellendüléshez.

Ha a jövőben letérnek a józan útról, akkor megint lesz egy miniszterelnök, aki azt mondja majd, hogy fájni fog” – figyelmeztetett a miniszterelnök. A legsürgetőbb feladatok közé sorolta Bajnai Gordon a szociális ellátórendszer és az oktatás megújítását. Nem említett semmilyen nagyobb hiányosságot, bár azt elismerte, hogy továbbra is komoly gond a munkanélküliség és a roma integráció problémája. Beszédében kiállt a jegybank függetlenségének fontossága mellett, mert szerinte mint a köztársaság alapintézménye, a független és befolyástól mentesen működő Magyar Nemzeti Bank szerepe kiemelten fontos. A válság során is látható volt, hogy milyen veszélyes lehet, ha ez a függetlenség meginog.

- foglalkoztatás bővítése

- gyors gazdasági növekedés beindítása

- munkát terhelő adók, járulékok csökkentése

- 2000 milliárd forintos többlet felelős felhasználása

- a Magyar Nemzeti Bank megerősítése Érzelemdús szónoklatában olyan mondatokat is megengedhetett magának a távozó kormányfő, amilyeneket régóta nem lehetett hallani a Tisztelt Ház falain beül. Szerinte az MSZP-sek nem gondolhatják, hogy a fideszesek nácik, és a fideszesek nem gondolhatják, hogy az MSZP-sek komcsik. „Demokrata és hazafi Orbán Viktor is, demokrata és hazafi Mesterházy Attila is. Lehet, hogy csak ennyi a közös nevező, de ez közös nevező, és ez elég lehet ahhoz, hogy Magyarország legyőzze a szélsőjobb veszélyt” – fogalmazott Bajnai Gordon, aki szörnyszülöttnek nevezte a Jobbikot.

Így búcsúztak a pártok:

Navracsics Tibor (Fidesz): „Most a ciklus végén minden magyar állampolgárnak 2,5 millió forintos része van az államadósságból. Erről elfelejtett beszámolni Bajnai Gordon”.

Mesterházy Attila (MSZP): „Nem lehet az elmúlt nyolc évet kidobni a kukába és az ország közös sikere, ahogy a gazdasági válságot kezelni tudtuk az elmúlt tíz hónapban”.

Dávid Ibolya (MDF): „Az elmúlt két ciklusban a kormány munkahelyteremtő politika helyett osztogató politikát folytatott. Az egy helyben toporgás a szélsőségek erősödéséhez vezetett”.

Kóka János (SZDSZ): „Kötöttünk egy szerződést, s azt vállaltuk, igyekszünk jobb állapotban átadni az országot, mint amilyenben tavaly márciusban volt. Stabilitás, forint vásárlóértékének megőrzése, egykulcsos 17 százalékos adó, esély a megerősödésre. Ezek az elért eredmények”.

Hogyan teljesített a kabinet?

A Bajnai-kormány a 2009 áprilisában ismertetett kormányprogramjának egyharmadát nem teljesítette: 134 tervezett intézkedésből 45 végrehajtása még várat magára – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében. A nem teljesített ígéretek közé sorolták például a MÁV „hatékonyságnövelési” ügyét, a családi pótlék adóalapba vonását vagy a Sukoró térségében megvalósítandó nagy értékű beruházást. A Nézőpont szerint a büdzsé elfogadása után a kormány eltűnt a politikai nyilvánosságból.

- foglalkoztatás bővítése

- gyors gazdasági növekedés beindítása

- munkát terhelő adók, járulékok csökkentése

- 2000 milliárd forintos többlet felelős felhasználása

- a Magyar Nemzeti Bank megerősítése -->