Nem lép több amerikai a Holdra

A Constellation a Bush-kormányzat ideje alatt, még 2004-ben indult, hogy 20 év múlva az Egyesült Államok újra embert küldhessen a Holdra. Eddig nagyjából kilencmilliárd dollárt költöttek a programra.

Negyven év után mindenki holdmissziót, űrszondát, űrbázist akart indítani és építeni. Vajon mi erre a magyarázat, hiszen az amerikaiak még az 1990-es évek elején némi flegmasággal intézték el az ügyet, hogy „ott már jártunk”. Valóban, az Apolló űrhajók jártak ott, de azóta senki. A hatvanas-hetvenes évek lázas űrversenye szép lassan elcsitult, ebben szerepet játszott a Challenger és a Columbia katasztrófája, és a Szovjetunió szétesése is – írja a Világtudomány.hu.

Amikor Bush amerikai elnök hat éve meghirdette az amerikai űrhajózás új elveit, az események felgyorsultak. Új szereplők jelentkeztek a versenyben, Kína, India és Japán, valamint az Európai Unió és Németország, és jön Dél-Korea.

Az Egyesült Államok 2010-ben ki akarta vonni a forgalomból az űrsiklókat, 2014-ig az új űrhajót az Apolló űrkapszula mintájára akarták megépíteni, és legkésőbb 2020-ig vissza akartak térni a Holdra. A NASA, az amerikai űrhajózási ügynökség szerint a Hold déli pólusán állandó űrállomást kellett volna létesíteni, amely elvileg a világűr további felderítéséhez szolgálna, mintegy ugródeszkául.