A görögök többsége azért tartja igazságtalannak a 4,8 milliárd eurós megszorító csomagot, mert nem azokat sújtja, akik az ország 300 milliárd eurós eladósodását előidézték. "A bankoknak és a gazdagoknak kellene állni a számlát! Nincs bocsánat a gazdagoknak! Hova tűnt a pénz?" - idézi a tiltakozó nyilatkozatait a Reuters.
A demonstrációkkal párhuzamosan országszerte zajló huszonnégy órás munkabeszüntetéseken a szakszervezetek felhívására két és fél millió görög vett részt. Leálltak a repülőterek, kikötők, bezárták az iskolákat és a kórházakat, "félüzem" volt a tömegközlekedésben, zárva maradtak a múzeumok, sőt még az új GDP- és munkanélküliségi adatok közzétételét is elhalasztották.
A szakszervezetek szerint több mint 65 százalékos volt a részvétel a sztrájkokon. A hivatalos adatok 15 százalékos közalkalmazotti részvételről szólnak. Megfigyelők szerint az athéni tüntetéseken kisebb volt a részvétel, mint korábban. A fiatalok és a rendőrök összetűzése során két egyenruhás megsérült, a Molotov-koktélos ifjak közül tizenhatot őrizetbe vettek.
Sztrájkhullám Franciaországban
Sztrájkhullám borította el csütörtökön Franciaországot: a háziorvosok a vizitdíj megemelését, az ápolók és a bölcsődei dolgozók munkakörülményeik javítását, a Marseille-i szemetesek pedig állásuk megtartását követelték. A nagyvárosok tömegközeledési dolgozói vállalataik privatizálásától tartanak.
Négy szakszervezet felhívására a legtöbb francia háziorvos szüneteltette csütörtökön a rendelést, miután két éve várnak a 22 eurós konzultációs díjuknak a kormány által megígért egyeurós megemelésére. Úgy érzik, munkájukat kevésbé ismerik el, mint a náluk jóval többet számlázó specialisták tevékenységét, akik a törvényben megállapított tarifán felül további tiszteletdíjat is felszámíthatnak, ami a háziorvosoknak nem engedélyezett. Képviselőik arra hívták fel a figyelmet, hogy az orvosi szakmán belül az ő helyzetük a legkevésbé vonzó a pályakezdők számára, s ha ezen nem változtat a kormány, 2025-ben a jelenlegi 56 ezer helyett már csak 23 ezer háziorvosi rendelő lesz az országban.
Az ápolók hat szakszervezete a sztrájk mellett az egészségügyi minisztérium előtt tüntetést is tartott a végzettségük jobb elismerése érdekében. Az ellen is tiltakoznak, hogy a kormány a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 55-ről 60 évre kívánja megemelni.
A bölcsődei dolgozók is utcára vonultak harminc nagyvárosban. Annak a rendeletnek a visszavonását követelik, amelynek alapján úgy kellene növelni a gyermekek számát az intézményekben, hogy közben 50-ről 40 százalékra csökkenne a velük foglalkozó képesítéssel rendelkező gondozók és nevelők aránya. A többi dolgozónak ezentúl nem lenne kötelező a szakképesítés. Franciaországban óriás hiány van bölcsődei helyekben: a három éven aluli gyerekek alig tíz százaléka, megközelítőleg 240 ezren férnek el a meglévő intézményekben.
Párizson kívül 15 nagyváros tömegközeledésében jelentős fennakadásokat okozott a dolgozók több órás sztrájkja. A szakszervezetek attól tartanak, hogy az önkormányzatok "bújtatott privatizálásra" készülnek, amikor a közlekedés működtetésébe magánvállalatokat kívánnak bevonni.
Eközben Marseille-t ismét szeméthegyek borítják, miután az egyik kerületben hulladékkezeléssel megbízott vállalat dolgozói szombat óta lezárva tartják a város körüli hulladéktárolók bejáratait. A Marseille II. kerületének hulladékkezelését végző ISS Environnement magáncég szerződése hamarosan lejár, és a városvezetés állami vállalattal kívánja ezután megoldani a szemétgyűjtés legalább húsz százalékát. A tiltakozók írásos garanciát követlenek a városvezetéstől arra, hogy cégük folytathatja tovább a szemétszállítást, illetve fizetésük és a szociális ellátásuk megtartására. Tavaly novemberben hasonló célokkal hasonló akciót tartott Marseille-ben egy másik hulladékkezeléssel megbízott magánvállalat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.