Ismét mernek betegeskedni
A Die Welt a berlini egészségügyi minisztérium adataira hivatkozva arról adott számot, hogy január–március között egészségügyi okok miatt átlagosan 2,1 napot voltak távol a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Ez 12 százalékos emelkedés 2009 első negyedévéhez képest – igaz, hogy a húsz évvel ezelőtti adatokkal összevetve így is 20 százalékos a csökkenés. A leggyakrabban izom- és gerincbántalmakkal, különböző sérülésekkel, illetve légúti megbetegedésekkel vagy pszichés panaszokkal írják ki az orvosok a dolgozókat.
A rövid távú változást elsősorban a konjunktúra javulására vezetik vissza az elemzők, hosszú távon pedig a sérülésveszélyes fizikai munkakörök arányának csökkenésével, továbbá a részidős foglalkoztatás terjedésével magyarázzák a távolléti statisztika javulását. Rossz gazdasági helyzetben a dolgozók általában igyekeznek a hiányzások csökkentésével is jelezni lojalitásukat. Ez persze javíthatja az adott cég termelékenységét, de ha tartós egészségkárosodáshoz vagy a többi munkatárs megfertőzéséhez vezet, akkor jócskán visszaüt – figyelmeztet a német szakminisztérium.
A dublini székhelyű, az élet- és munkakörülmények javítását zászlajára tűző Eurofound adatai szerint a németek uniós viszonylatban feltűnően keveset hiányoznak a munkából egészségügyi okok miatt (lásd grafikonunkat). A magyarok nagyjából az európai átlag körül teljesítenek mind a betegszabadságot igénybe vevők arányát, mind az egy főre jutó szabadnapok számát tekintve. A listát a finnek, illetve a portugálok vezetik. Előbbieknek majdnem a fele kiíratja magát az orvossal (egyéves időtartamot tekintve), igaz, csak rövid időre. A portugáloknak viszont alig az ötöde megy betegállományba, ám aki igen, az átlagosan több mint hatvan napra.
A válság hatására kialakult munkanélküliség és a rövid ideig tartott influenzajárvány is oka annak, hogy Magyarországon tavaly 5,2 milliárd forinttal többet költött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) táppénzre a költségvetésben előirányzott 102,8 milliárdnál. Így nem tudni, hogy a 96,5 milliárdban meghatározott idei költségvetési előirányzat mire lesz elég, hiszen az év első három hónapjában már 22 milliárd forintot fizetett ki az OEP erre a célra. Pedig a járványügyi szakemberek őszre becsülik az új influenzajárvány második, komolyabb hullámát.
Az egy magyar betegesetre jutó táppénzes napok száma az elmúlt öt évben harminc körül volt, de a bérek növekedése miatt fokozatosan nőtt az egy napra jutó táppénz összege, tavaly ez átlagosan 3320 forint volt. A táppénzkassza kordában tartása érdekében – a múlt évi táppénzszabályok szigorítása mellett – jelentős szerep hárul az OEP orvosi ellenőrző hálózatára. A 276 felülvéleményező főorvos mellett 30 ellenőrző főorvos koordinálja, jogos-e a biztosítottak keresőképtelen állományban tartása. Tavaly több mint 1,1 millió alkalommal ellenőriztek, és 40 ezer esetben nyilvánították keresőképessé a betegállományban lévőket. Az ellenőrzést hivatalból vagy a munkáltatók kérésére is végezhetik az orvosok, ez utóbbiak tavaly ezer esetben kezdeményezték dolgozóik ellenőrzését, amiért 15 800 forintos díjat kell fizetniük.
Az augusztusi jogszabály-szigorítások során a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság távolléti díja 80-ról 70 százalékra csökkent. A táppénz mértéke pedig – a biztosítotti jogviszony idejének függvényében – a napi átlagkereset 60, illetve 50 százaléka lett a korábbi 70 és 60 százalék helyett. Ötven százalékra esett vissza a kórházban töltött időre járó táppénz mértéke is. Jelentős változás, hogy a korábbi 45 napról 30-ra csökkent a méltányossági alapon igényelhető táppénzes állomány ideje. Ilyen jogon azok igényelhetnek táppénzt, akiknek korábbról van biztosítási idejük. Legdrasztikusabban a passzív jogon járó (a biztosítási jogviszony megszűnése után kifizethető) táppénz folyósítási ideje esett vissza. Ez 2003-ban egy év volt, 2008-ban 45 napra csökkent, a múlt év augusztusától pedig már csak 30 napra jár ez az ellátás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.