Fidesz: tévedés a "király nélküli királyság" - Ez történt ma

A Fidesz és a KDNP a kormányalakítással összefüggően három javaslatot nyújtott be: az alkotmány módosításáról, a  minisztériumok felsorolásáról, és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok  jogállásáról.

Az új kormány a következő ciklustól, 2014-től legfeljebb 200 fős parlamentet szeretne. Ezen felül további 13 mandátumot adnának a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére.

Az új kormány felajánlotta az ellenzéknek, hogy paritásos alapon, hozzanak létre választójogi reform albizottságot, ahol az ellenzék és a kormány ugyanakkora létszámmal rendelkezik, és több, mint egy évig dolgozhatnának.

A Fidesz megtartaná a vegyes választási rendszert, de megszüntetné a területi listákat, helyettük a pártok országos listáira szavazhatnának a választópolgárok. Megmaradnának a kompenzációs mandátumok és megváltoztatnák az egyéni kerületek kialakításának szabályait. Egyéni kerületben 90, országos listán 78, töredékszavazatok alapján pedig 30 mandátumot osztanának ki.

Az MSZP elképzelése szerint, megszűnnének az egyéni választókerületek, csak megyei, és országos lista lenne.

Alkotmánymódosítás szükséges ahhoz is, hogy az új kabinetben miniszterelnöki-helyettes intézmény is lehessen. Navracsics szerint ez csak egy technikai változtatás, mely szerint a kormányfő állandó helyettesítési joggal nevezhet meg minisztert.

A leendő tárcavezető szerint tévedés minden korábbi vélemény, miszerint a miniszterelnök-helyettesi poszt félelnöki, elnöki rendszert, vagy „király nélküli királyságot” jelent, vagy sértené a miniszterek egyenjogúságának elvét.

A Fidesz és a KDNP újabb változatú törvényjavaslata szerint akár 20 százalékkal is csökkentheti a miniszterelnök a jövőben a miniszterek fizetését. Navracsics közölte, hogy hibáztak, amikor a benyújtott törvényjavaslat szövegében nem szerepelt a miniszteri fizetések csökkentésére vonatkozó bekezdés. Vasárnap Lendvai Ildikó, az MSZP távozó elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy a Fidesz-kormány eltörölné a Bajnai-kabinet kezdeményezésére egy évvel ezelőtt elfogadott 15 százalékos miniszteri fizetéscsökkentést.

Az ellenzék abban egyetértett, hogy az alaptörvény módosításával meg kellene várni a választójogi szabályok átírását, a kormány azonban már a jövő héten szavazna a kisebb Házról.

A szocialista Lamperth Mónika szerint rendkívüli hatalomkoncentrációt mutat a kormányátalakításról szóló javaslatcsomag és nincs benne garancia arra, hogy hatékonyabbá válna a rendszer a jelenleginél. Balczó Zoltán közölte, a Jobbik nem ellenzi a kisebb parlamentet, a nemzetiségek képviseletére a kétkamarás megoldást tartanák üdvözítőnek. Az LMP-s Schiffer András szerint a parlament létszáma nem költségvetési kérdés, a kisebb létszámhoz a 13 nemzetiségi képviselő pedig aránytalanul nagy szerephez juthatna.

Egyéni kérelemre magyar állampolgárság

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen léptetné hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazná a Fidesz-KDNP a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatát, amelyet tegnap terjesztettek az Országgyűlés elé. Az indítvány rögzíti, hogy nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. Akkor lenne honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy  valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti  Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem.

Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhetne. A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani. Három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek. A beterjesztők szerint az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan, és precedens volt már rá – 1886-ban – a magyar jogrendben is.

Ötven óra igazolatlan zsebre megy

Nem pénzben, hanem természetbeni juttatásként fogják kapni hat hónapig a családi pótlékot azok a szülök, akiknek a gyereke ötvennél több igazolatlan órát halmoz fel az iskolában – áll a Fidesz törvényjavaslatában.

 A helyi jegyző elrendelheti a gyermek védelembe vételét – a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanának a tanulóra –, ha igazolatlanul ötven órát mulaszt az iskolában. A szülőket már a 10. igazolatlan után figyelmeztetnék. Gondnokot is kihelyezhetnek a gyerek mellé, aki azért felel, hogy a támogatást a gyerek szükségleteire használják fel. A törvény már a következő tanévben hatályba lépne.