Ilyen még nem volt: géppel, majd névvel is szavaztak az alkotmányról

A házbizottság össze is ült az ügyben az MSZP kezdeményezésére, és megállapították, hogy a gombnyomásos szavazás volt érvényes, és eredményes. „Az elmúlt húsz évben először fordult elő, hogy ilyen horderejű kérdésben a gépi szavazás után ugyanarról név szerinti szavazást is elrendelt a házelnök” – mondta a szocialista Tóbiás József. Szerinte ez a hiba a sietségből fakadt, és az elmúlt hetek látlelete. A jobbikos Balczó Zoltán sérelmezte, hogy az ellenzéki frakcióknak nincs elég idejük arra, hogy érdemben tanulmányozzák a Fidesz-KDNP által benyújtott  törvényjavaslatokat és amelyeket olyan mennyiségben, illetve tempóban tárgyalnak, ami nem indokolt.

A gépi és a név szerinti szavazás között voltak különbségek, az LMP-ben ismét a frakcióval szemben szavazott valaki, illetve a szocialisták, akik eleinte nem is tudták mire szavaznak a kavalkádban eleinte tartózkodtak, majd egyesek igennel szavaztak.

A Fidesz-KDNP által kezdeményezett alaptörvény módosításának az a lényege, hogy a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozzák meg. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható, így pótolják az 1992 óta fennálló alkotmányos mulasztást. A kisebb parlament viszont csak akkor jön létre, ha a parlament majd rendezi a választójogi törvény módosítását.

Az alkotmánymódosítással létrehozták a miniszterelnök-helyettes intézményét – Navracsics Tibor, és Semjén Zsolt töltik majd be ezt a posztot. A rendelkezés alapján, ha a kormányfő megbízatása halála, választójogának elveszítése, vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a miniszterelnök-helyettes gyakorolja, több miniszterelnök-helyettes esetén pedig közülük az első helyen kijelölt.

A minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját a jövőben külön törvény szabályozza.

A T. Ház elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot is. A tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken: Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium. A Miniszterelnöki Hivatal helyett egy kisebb Miniszterelnökséget hoznak létre, melynek élén államtitkár fog állni.

Az elfogadott előterjesztés törvényi szinten szabályozza a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik. A törvény szerint a miniszterek nem ruházhatják át ezt a hatáskört, a leköszönő minisztereknek személyesen kell átadniuk utódjuknak egy nyilatkozattal tárcájuk vezetését. Elfogadták a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot is. A jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget. Csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótol a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával. A miniszterek fizetését kormányfő a jövőben át nem ruházható jogkörben legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti.