Orbán nélkül is megvan a kétharmad - Indoklás nélkül kirúgnak

Vakáció helyett Orbán Viktor miniszterelnök kérésére rendkívüli nyári ülésezésbe kezdett az Országgyűlés és több mint 20 törvény elfogadásával folytatták a „forradalmi” munkát.

A kormányfő egyébként nem volt jelen, családjával ugyanis Bulgáriába utazott nyaralni.

„Miközben természeti károk sújtják az országot, a miniszterelnök a rendkívüli parlamenti ülés első napján elment a tengerpartra nyaralni. Nyilván elfáradt az elmúlt húsz nap kormányzásában. Innen is felhőtlen és kellemes pihenést kívánunk a miniszterelnöknek” – üzent Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője.

A parlamenti szavazás azonban Orbán Viktor nélkül is olajozottan működött.

A Fidesz-KDNP kétharmados többség ugyanis ismét megszavazta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítást. Az államfői aggályok ellenére is maradt az indoklás nélküli elbocsátás. A kormányoldal mindössze annyit változtatott a Sólyom László által a T. Háznak megfontolásra visszaküldött jogszabályon, hogy a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok is kormánytisztviselők, így könnyebben kirúghatók lettek. Az MSZP szerint pártkatonákkal töltik fel az államigazgatást.

Ezt alátámasztja, hogy egyre biztosabb Domokos László fideszes képviselő kinevezése az Állami Számvevőszék élére, miután a jelöléssel foglalkozó parlamenti bizottság támogatásáról biztosította a politikust. Domokos kinevezése ellen az ellenzék mellett jogvédő szervezetek is tiltakoztak, szerintük nem pártpolitikust kellene ültetni a független intézmény élére. ennek ellenére már semmi akadálya, hogy jövő hétfőn megválasszák.
Kétharmados többséget igényelt a választási eljárásról szóló törvény módosítása is. A választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni, így 12 nappal rövidülhetnek a választási kampányok. Változik a kampánycsend időtartama is: csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig lesz tilos választási kampányt folytatni. (Eddig nemcsak a voksolás napján, hanem az azt megelőző napon is tiltott volt a korteskedés.) A választási bizottságoknak a jelöltek, listák nyilvántartásba vételére a korábbi három nap helyett két napjuk lesz. Az eddiginél kevesebb nap áll majd rendelkezésre az ajánlószelvények gyűjtésére is. Csökkenti a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát is.

Az Országgyűlés úgy döntött: minden választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB). Így már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal. Ebből lett most fél év.

Hó végéig még jobban kikristályosodik a Fidesz akcióterve. „Június 30-ig a kormány beterjeszti az Országgyűlés számára minden olyan tervét, amely lehetővé teszi az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, 29 pontból álló gazdasági akcióterv megvalósítását” – közölte a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János szerint ezeket kell július 19-ig megtárgyalnia a parlamentnek, ami egy feszített munkatempót igényel a képviselőktől.

Sólyom ma is visszaküldte a Fidesz egyik törvényét

Ahogy arra számítani lehetett, Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait. „Az alkotmánybírók választásának hatályos szabályozása nem vált be. Ezért szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését” – fogalmazott az államfő.

Azonban Sólyom László szerint a parlament által elfogadott változtatás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, sőt, alkalmas a helyzet további romlását előidézni. eEúttal viszont alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, mivel nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölő bizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt.
Sólyom emlékeztet arra is, hogy 1990-ben egy olyan kompromisszum alakult ki, amely megakadályozta, hogy egyetlen politikai erő, a kormányoldal vagy az ellenzék képes legyen egymagában alkotmánybírót állítani.

A 11 tagú Alkotmánybíróságban jelenleg két hely betöltetlen. A Fidesz már a múlt héten bejelentette, hogy az egyik helyre Bihari Mihályt, a testület korábbi elnökét jelöli, akinek mandátuma 2008-ban lejárt, és akkor nem jelölték újra. „Ragaszkodni fog a Fidesz ahhoz, hogy július 19-én alkotmánybírót, alkotmánybírókat tudjon választani az Országgyűlés” – reagált a Fidesz. A szocialisták örülnek a döntésnek, ami azt mutatja, hogy Sólyom László is aggályosnak tartotta ugyanazokat a dolgokat, mint a szocialista frakció.

Ki lesz a Fidesz államfő-jelöltje?
Csütörtökön fogja a Fidesz megnevezni államfőjelöltjét, a parlamenti frakció azonban csak jövő héten, június 28-án fog hivatalosan döntést hozni a támogatásáról – szögezte le Lázár János. A Fidesz-frakcióvezető hozzátette: a mostani államfőválasztás lesz az első, ahol a jelöltek felszólalhatnak az országgyűlésben. Eddig egy jelöltről tudni: az MSZP Balogh András nagykövetet jelöli államfőnek, akit ma a Fidesz-frakció is meghallgat. A köztársasági elnökről június 29-én lesz a szavazás.