Újabb fővárosi igen a budapesti olimpiára

Az elmúlt két év folyamán a Fővárosi Közgyűlés már több alkalommal is tanúbizonyságot tett arról, hogy támogatja a budapesti olimpia ügyét. 2008. december 18-án a frakciók egyhangú határozatával jóváhagyta a BOM Egyesület által kezdeményezett, a 2020. évi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó pályázat-előkészítésről szóló törvény (Olimpia Törvény) tervezetét, és döntést hozott annak az Országgyűléshez való benyújtásáról.

Majd ezt követően, 2009. augusztus 27-én ismételten foglalkozott a kérdéssel, és úgy határozott, hogy élve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101.§-ában foglalt felterjesztési jogával, kezdeményezi a törvénytervezet elfogadását. A 2010. június 3-i Fővárosi Közgyűlés egyetlen ellenszavazat nélkül fogadta el a budapesti olimpia döntés-előkészítő tanulmányát.
 
A Fővárosi Közgyűlés ötpárti döntése alapján a Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal nevében eljáró Főépítész Iroda megbízásából megrendelt tanulmányt a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., a Mű-Hely Tervező és Tanácsadó Zrt., a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. által létrehozott tervezői konzorcium, a Közlekedés Kft., továbbá a PricewatershouseCoopers Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. készítette.

A 215 oldalas anyag részletesen elemzi városrendezési, utóhasznosítási, logisztikai, közlekedéshálózati, légiközlekedési, hajózási, közmű-infrastrukturális és turisztikai szempontból a budapesti olimpiát és a kapcsolódó helyszínválasztásokat. Továbbá kitér a szükséges szabályozási feladatokra.
 
A tervdokumentáció részeként aktualizálásra került a 2006-ban egyszer már frissített makrogazdasági és pénzügyi hatástanulmány, mely részletes költségelemzés mellett bemutatja a finanszírozási lehetőségeket. A tanulmány szerint az olimpia teljes támogató infrastrukturális feltételrendszere és a sporthelyszínek biztosítása (2009-es áron) összesen 3.838 milliárd Ft-ot tesznek ki. A teljes felkészülési költség 84 százaléka infrastrukturális beruházásokhoz kötődik, míg a közlekedéssel kapcsolatos projektek 77 százalékot, vagyis közel 3.000 milliárd Ft-ot tesznek ki. Az összes projekt tekintetében az országos fejlesztések értékben 42 százalékot, a fővárosiak 58 százalékot tesznek ki.
  
Az olimpia teljes költségvetéséből összesen 379 milliárd Ft-ra becsülhető a magánfinanszírozás mértéke, mely 10 százaléka a teljes kiadásoknak. 1114 milliárd Ft-nyi (30%) összeg az EU kohéziós és strukturális alapjaiból biztosítható, míg a költségvetés hozzájárulási igénye 2310 milliárd Ft (60%). Ez az összeg az állami költségvetés 2,4-2,5 százalékát jelenti a vizsgált 11 évben. A 2015-2019-es időszakban ez 27 milliárd Ft adóbevétel-növekedést, 26 ezerrel több munkahelyet és a magánszektor részéről 72 milliárd Ft többletberuházást indukálhat.
 
„A pályázat előkészítésének a megkezdéséhez most már döntenie kell a kormánynak és a parlamentnek a BOM megbízásából elkészült és a Fővárosi Közgyűlés által ötpártilag elfogadott Olimpia Törvény tervezetéről. Ez még természetesen nem jelentené azt, hogy 2011-ben Budapest már biztosan megpályázza a 2020-as olimpiai játékokat. A törvény pusztán megfelelő kereteket és struktúrát biztosít az olimpiai pályázatról való döntés előkészítéséhez és meghozatalához azzal, hogy feláll egy „sui generis” részvénytársaság formájában a Budapest 2020 Pályázat Előkészítő Bizottság, melynek a tulajdonosa az állam és a főváros lesz.” - nyilatkozta Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM (Budapesti Olimpia Mozgalom) elnöke.
 
Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes elmondta: „A Fővárosi Közgyűlés tegnapi konszenzusos döntésével száz év után ismét kézzelfogható közelségbe került a budapesti olimpia. Az 1916-ben elnyert, de meg nem rendezett ötkarikás játékok után ugyanis Budapest 2020-ban végre ismét eséllyel pályázhat a házigazda szerepére. A magyar olimpia immár nem álom: a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott városépítési-kiviteli terv, azaz a Master Plan és a fejlesztések költséghaszon-elemzése világosan kimutatják, hogy a szükséges társadalmi-politikai összefogással elérhető közös célunk. Az elmúlt években a főváros a BOM-mal, az állammal és az érintett szervezetekkel megteremtette a pályázat alapvetéseit, a Master Plant elfogadó tegnapi döntéssel pedig szimbolikusan is átadtuk az „olimpiai stafétát” az új kormánynak és a leendő városvezetésnek.”
 
„Az olimpia megpályázására és megrendezésére kelet-közép-európai projektként kell tekinteni. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy elég nagyok vagyunk-e a rendezéshez, és nem is az, hogy vajon Kelet-Közép-Európa várományosa-e a nyári játékoknak. Arra kell keresni a választ, hogy Kelet-Közép-Európának melyik városának van a legnagyobb esélye a győzelemre. A mi dolgunk pedig az, hogy egyértelműsítsük erre a kérdésre a választ. Magyarország lélekszámát tekintve ennek a térségnek Lengyelország, Románia és Ukrajna után Csehországgal együtt a negyedik-ötödik legnagyobb állama. Ha pedig a gazdasági és infrastrukturális fejlettséget, valamint a turisztikai attraktivitást is figyelembe vesszük, akkor egyértelműen kijelenthetjük: Budapest a régió egyik toronymagas favoritja lenne. Arról pedig már nem is beszélve, hogy, Kelet-Közép-Európa által megszerzett olimpiai aranyérmek harmadát Magyarország szállította. Többet, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria együttesen.” - tette hozzá Nyúl Sándor, a BOM alelnöke. 
 
„Az eddigi rendező városok sem akkor pályázták meg az olimpia megrendezését, amikor úgy érezték, hogy készen állnak, hanem akkor, amikor úgy gondolták: itt az ideje belevágni egy átfogó nagy fejlesztésbe. A kérdés az, hogy tudunk-e abban hinni, hogy 30 évvel a rendszerváltozás után Magyarország fog ott tartani, ahol Spanyolország tartott 1992-ben, amikor Barcelonában otthont adott az ötkarikás játékoknak. Tudunk-e abban hinni, hogy egy évtized múltán leszünk olyan fejlettségi szinten, hogy akár egy olimpiának is a házigazdái legyünk. Tudunk-e abban hinni, hogy képesek vagyunk tartani a lépést azzal a Csehországgal, amely már megpályázta a 2016-os olimpiát, vagy azzal a Lengyelországgal, amely otthont ad a 2012-es futball Eb-nek. Márpedig jobb, ha hiszünk benne, mert, aki elviszi az első kelet-közép-európai olimpiát az biztos, hogy elszívja 50 évre a „levegőt” a régió többi városa elől.” - mutatott rá Kulcsár Krisztián, világbajnok és olimpiai ezüstérmes vívónk.