Dicséret Magyarországnak - Jól kezelték a vörösiszap-katasztrófát a hatóságok

Krisztalina Georgieva ugyanakkor leszögezte, hogy az Európai Szolidaritási Alap segítségére nem számíthatunk, mivel a dunántúli szerencsétlenség nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek a támogatás igénybevételéhez szükségesek.

Az ajkai katasztrófáról mindent egy helyen itt olvashat!

A látogatás célja, hogy megvizsgálják a katasztrófa kialakulásának körülményeit, a lehetséges hatásait és azt, hogy a magyar hatóságok milyen módon reagálnak a történtekre – szögezte le Georgieva Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen adott sajtótájékoztatóján. Az Európai Bizottság együtt érez a katasztrófa áldozataival, és nagyra tartja annak a közel négyezer embernek a munkáját, aki az elhárításban és kármentésben részt vesz. Magyarország megfelelően kezelte a fejleményeket, és a hatóságok munkájának köszönhetően stabilizálódni látszik a helyzet – emelte ki a biztos.

Természeti katasztrófák esetén az Európai Szolidaritási Alap az az eszköz, amely gyorssegélyt nyújthat egy tagállamnak. Mivel azonban a vörösiszap-katasztrófa nem természeti, hanem ipari eredetű, és volumene várhatóan nem éri el a GDP 0,6 százalékát, az alap segítsége ebben az esetben nem vehető igénybe – tette egyértelművé a helyzetet Georgieva. A polgári védelem részéről ugyanakkor gépek, vegyi anyagok és szakértők formájában érkezhet segítség az uniótól.

A biztos szerint azonban szóba jöhet a strukturális alapokon belüli átcsoportosítás, főleg a környezeti és a vidékfejlesztési pénzek terén. Ez főként azért lehetséges, mert általában maradni szokott felhasználatlan forrás.

A jelenlegi megkülönböztetésről természeti és ipari katasztrófa között ugyanakkor megindulhat a diszkusszió az EU-n belül, és elképzelhető a szabályok megváltoztatása. Ez a mostani katasztrófa több generációra is kihathat, ennek felmérése és kezelése pedig az illetékes biztos, illetve a magyar kormány feladata – hangsúlyozta Georgieva. Azt is hozzátette, hogy az uniós válságkezelés kiemelkedően fontos feladata a megelőzés erősítése, ugyanakkor a már bekövetkezett katasztrófa hatásainak a kezelése is alapvető.

F. Józsefnét közveszélyokozás és környezetkárosítás vétségével gyanúsították meg – értesült az MTI. Korábban a rendőrség a Mal vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt, illetve Deák József műszaki szolgáltatási igazgatót hallgatta ki gyanúsítottként.

Korábban Tolnay Lajos, a Mal elnöke összesen másfél milliárd forint kárpótlásra tett ígéretet. A tervek szerint a cég öt esztendőn át évi 300 millió forintot fizetne a károsultaknak – közölte Tolnay a Borsod Online-nal.

Az elnök szerint ugyan a felelősség ügyében egyelőre nem lehet pontos véleményt alkotni, de az emberi tragédiák kezelése érdekében lépni kell.

F. Józsefnét közveszélyokozás és környezetkárosítás vétségével gyanúsították meg – értesült az MTI. Korábban a rendőrség a Mal vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt, illetve Deák József műszaki szolgáltatási igazgatót hallgatta ki gyanúsítottként.

Korábban Tolnay Lajos, a Mal elnöke összesen másfél milliárd forint kárpótlásra tett ígéretet. A tervek szerint a cég öt esztendőn át évi 300 millió forintot fizetne a károsultaknak – közölte Tolnay a Borsod Online-nal.

Az elnök szerint ugyan a felelősség ügyében egyelőre nem lehet pontos véleményt alkotni, de az emberi tragédiák kezelése érdekében lépni kell. Év végéig fennmaradhat a veszélyhelyzet Az Országgyűlés hétfőn felhatalmazta a kormányt arra, hogy év végéig meghosszabbítsa a vörösiszap-katasztrófa miatt Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében elrendelt veszélyhelyzetet. A kormány szombaton terjesztette az Országgyűlés elé az október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló indítványt, amelyet a képviselők 349 igen szavazattal, és a szocialista Szanyi Tibor ellenszavazatával fogadtak el. A törvény szerint a kormány 14 napra hirdethet veszélyhelyzetet, ennek meghosszabbítása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Kattintson a képre galériánk megtekintéséhez! -->
[enews_gallery id='495449']