Enyhítve szigorít a Fidesz

„A bölcsek köve nincs a birtokunkban” – ismerte be Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője a parlamentben és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén is elárulta az alkotmányellenes különadóval kapcsolatos módosító javaslatait. Újdonság, hogy az eredetileg 2010 január 1-éig visszamenőleg kivetni kívánt különadót az új változat szerint immár a 2005 január 1-e után kifizetett juttatások után kellene megfizetni azoknak, akik állami vagy önkormányzati szervtől, vállalattól végkielégítést kaptak. Ezt november elején, még az eredeti tervezethez benyújtott módosító indítványban a Jobbik vetette fel. Indoklás: adóügyekben öt év az elévülési idő, és ha a különadót adónak tekintik, akkor ötéves elévüléssel érdemes számolni.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének számításait elfogadva, a kormány is azt javasolja, hogy a nyugdíjba vonulókra ne vonatkozzon a 98 százalékos különadó, a 2 milliós összehatárt pedig a nem vezető munkavállalók esetében emeljék fel 3,5 millió forintra. A juttatások 3,5 millió forint alatti részébe nem számítana bele a szabadságmegváltás, az állami és önkormányzati vezetőkre, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőire azonban az eredeti tervezet szerinti 2 millió forinttól számítanák a közterhet és ebben a körben a szabadságmegváltás is adóköteles lenne. Valamint a nyugdíjba vonuló közalkalmazottakra-köztisztviselőkre sem vonatkozik a különadó-törvény, amelyről csak jövő hét kedden vagy szerdán lesz zárószavazás. „Lehet, hogy nekem kell majd a legtöbbet fizetnem” – mondta az alkotmányügyi bizottság ülésén Lázár János, aki kétszer is kapott szabadságmegváltást a hódmezővásárhelyi önkormányzattól. Ezt a pénzt jótékony célra fordította, de most majd különadót is fizetnie kell utána. A kormány nevében az eddig hallgató Navracsics Tibor reagált röviden Lázár szavaira. Az igazságügyi miniszter szerint a Fidesz frakcióvezetője megfelelő, jogállami megoldást talált.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala az új szabályokat is elfogadhatatlannak nevezték. Például sérelmezik, hogy a szabadságmegváltás mellett a felmentési időre járó juttatások nem kerültek ki a 98 százalékos különadó hatálya alól. Fehér József a munkavállalói oldal álláspontját ismertetve leszögezte: az öt évre visszamenőleges hatályt elutasítják. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője pedig azt hangsúlyozta, a bejelentett változások nem oldják meg az alkotmányossági problémát, az összeghatár pedig megbélyegző. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alapvetően elégedett a különadó módosító javaslataival, mert a tanárok megmenekültek a tehertől, de az adót annak visszamenőleges hatálya miatt alkotmányosan aggályosnak tartják.

Emlékezetes: az Alkotmánybíróság egyik legfontosabb kifogása az volt, hogy a különadó azokat a közszolgákat is érintette, akik több évtizedes munkaviszony után távoznak, és törvény garantálja nekik a végkielégítést. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig az OÉT ülésén árulta el félelmeit: ha a 98 százalékos adó alkotmányellenes, akkor a bankadót és a válságadókat is alkotmányellenesnek nyilváníthatják, ami viszont boríthatná a költségvetést.
Az MSZP pedig azt javasolja a Fidesznek és személy szerint Lázár Jánosnak, hogy „ne álljon meg a megkezdett úton, és a 98 százalékos különadó kvázi visszavonása után tegyen le a magánnyugdíj-pénztári rendszert, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörét felszámoló törvényjavaslatairól is, és azokat vonja vissza!”

Marad némi hatásköre az Ab-nek

Csak akkor dönthet költségvetési és adójogszabályokról az Alkotmánybíróság, ha a törvény érinti az alkotmányban szereplő egyes alapjogok valamelyikét – ez a lényege annak a módosító javaslatnak, amelyet hétfőn délután nyújtott be az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó javaslatához Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. „Meggyőződésem, hogy a többségi demokrácia elvét kell érvényesíteni” – mondta Lázár, aki azt javasolta, hogy ne kössék össze a népszavazási tiltott kérdésekkel az Ab jogkörét. Az eredeti előterjesztés szerint a testület nem ítélkezhetett volna olyan kérdésekben, amelyekről népszavazást sem lehet tartani: elsősorban kötségvetési- és adótörvényekről.

Vég Márton-->