Fidesz "Error" a Parlamentben - Fotók!

Megtörtént, amire még a legvérmesebb ellenzéki szimpatizánsok sem számítottak. A tegnap délelőtti parlamenti szavazáson egy szavazat hiányzott a szükséges kétharmados többséghez az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítő Lázár-féle alkotmánymódosításhoz. A fülkeforradalmi kormány által is támogatott módosító indítványra ugyanis a szavazás első adatai szerint 257 képviselő szavazott igennel – 96-an nemmel, ketten tartózkodtak –, ami kevesebb, mint az összes képviselő kétharmada (258 szavazat), pedig a javaslat elfogadásához ennyi szavazat kellett volna. Az ellenzék nagy tapssal fogadta ezt az eredményt, a kormánypárti frakciókból azonban egyből jelezték, hogy több képviselőjüknek sem működött a szavazógépe.

Géphiba

A szavazás után összehívott rendkívüli házbizottsági ülésen a parlamenti technikusok bizonyították: bár a jelenléti szavazásnál még minden képviselő szavazógépe működött, a módosításról szavazás során négy képviselő gépe valóban meghibásodott. A problémát az jelentette, hogy a szóban közölt szavazatok automatikus beszámítására már csak a határozat kihirdetése után került sor, márpedig kihirdetett határozatot a házszabály szerint utólag nem lehet megváltoztatni. A házbizottság ülésén azonban találtak egy poros házszabály értelmezést, amely szerint mégis van lehetőség módosítani a tévesen kihirdetett szavazási eredményt. Ezt minden frakció egyhangúlag elfogadta.

Így a balhét végül a T. Ház jobbikos alelnöke, Balczó Zoltán vitte el, aki nem nézett fel a monitorból, ezért a kihirdetés előtt nem vette észre a jelentkezőket. A kétharmad tehát csak meglett, beszámították a 4 elkallódott szavazatot, így 261 igennel módosították az alkotmányt. Vagyis a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma alapjogokat sért. „A ma délelőtti botrány minden bizonnyal felerősíti magát a témát, márpedig pont ez volt az, amit a Fidesz szeretett volna elkerülni” – vélte Török Gábor politológus.

Különadó - Átment a módosítás

Az Országgyűlés döntött a 98 százalékos különadó szabályainak megváltoztatásáról is. A módosítások a különadó összeghatárát a munkavállalók esetében 3,5 millió forintra emelik úgy, hogy abba a szabadságmegváltás nem tartozik bele. Ugyanakkor az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében megmarad a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A változtatás értelmében a különadót nem csak az idén szerzett jövedelmek esetében, hanem 2005. január 1-jéig visszamenőleg kell megfizetni, 2011. márciusig.

„Az MSZP a jövő héten sem szavazza meg a 98 százalékos különadót érintő javaslatokat a parlamentben, és azok ellen minden lehetséges jogi eszközzel fellép” – közölte az MSZP elnöke. Mesterházy Attila ezt azzal indokolta, hogy véleményük szerint nem szabad büntető adóval sújtani a törvény alapján járó végkielégítéseket, valamint elfogadhatatlan a különadó visszamenőleges hatálya.

Sólyom: Ezen a lejtőn nehéz lesz megállni!

„Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság megszűnik Alkotmánybíróság lenni, ezen a lejtőn nehéz megállni” – szögezte le Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke szerdán a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az alkotmányozásról szóló beszélgetésen. Hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az Ab megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de nem semmisítheti meg azokat. Sólyom László szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követnünk.

Villámcsődület a nyugdíjért

A kormányhoz intézett nyílt levélben és utcai villámcsődülettel tiltakozott tegnap a vegyipari szakszervezet (VDSZ) a hazai nyugdíjrendszer lerombolása, az Alkotmány tervezett módosítása, a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj megtartásának halogatása, valamint a nyugdíj-járulék megemelésének félrevezető indoklása ellen. „A kormány hamarosan dönt a magán-nyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe való átlépés pontos szabályairól” – ismételte el sokadszor Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Szerinte az állami rendszer akkor lehet vonzó, ha a befizetések követhetőek, vagyis szükség van az egyéni számlás rendszerre. Az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték a magán-nyugdíjpénztárak hozamaikat 2010 első kilenc hónapjában. Az összes magánnyugdíjpénztárt tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint 6-9,25 százalék közötti átlagos hozamot értek el.