A TOP 5 politikai döntés a következő három hónapban

A PHa-index egytől-ötig terjedő skálán különböző szempontok egyszerre való mérlegelése alapján következtetni enged arra, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvényeknek és jogszabálytervezetnek, amelyek a döntéshozók asztalára, és ezzel szinte párhuzamosan a közvélemény elé kerülnek. A PHa-index készítése során a kormány jogalkotási programját, az időszakra vonatkozó munkatervét, az országgyűlés előtt lévő kormány és kormánypárti előterjesztéseket vizsgálta a Policy Agenda. Mindezek alapján 2011 első negyedévében 56 jogalkotási ügy vár a kormányra, illetve az országgyűlésre. Ezek között természetesen a politikai napirend szempontjából vannak lényegtelen ügyek, és vannak olyanok, amelyek biztosan önmagukban is tematizálják majd a politikai közbeszédet.

A Policy Agenda elemzői által készített adatfelvétel és elemzés alapján az év első negyedévében a következő öt ügy lesz a leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában (zárójelben a PHa-index):
Az alkotmány előkészítő eseti bizottság által beadott, „Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről” szóló országgyűlési határozati javaslat, illetve ennek kapcsán a kormány által március 15-ig elkészítendő alkotmány tervezet (4,5).

A KDNP által törvényjavaslat a vasárnapi munkavégzés kapcsán (4,2). Az ügy azért is kapott ilyen magas értéket, mivel ebben a kormánypártokon és a kormányon belüli is várható konfliktus. Természetesen választhatja azt az utat a Fidesz, hogy egyelőre nem engedi napirendre tűzni a kérdést, de ez a KDNP eddigi politikáját tovább gyengítené és ez koalíciós konfliktushoz is vezethet.

A NEMFI által március elejéig megalkotandó az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló kormányrendelet (3,3). Az elmúlt hónapokban komoly médiavisszhangot kiváltott az otthonszülés ügye. Ennek kapcsán a kormányzat ígéretet tett a kérdés szabályozására. Ugyanakkor az otthonszülés lehetőségének a felvetődése már önmagában is komoly vitákat generál, amely várhatóan felerősödik a szabályozás megalkotása során.

Az egészségügyi kamarákról szóló törvényt már tavaly beadta az országgyűlésnek a kormány (3,05). A NEFMI által kidolgozott anyag azért várható, hogy feszültségeket gerjeszt, mivel a sajtóhírek alapján az érintett kamarák számára sem elfogadható a tervezet, illetve nehezményezik az egyeztetések hiányát. A parlament előtt lévő tervezet egyébként jelentős átalakításokat hozhat az ágazatban, mivel ismét kötelezővé tenné a kamarai tagságot, amely 2007 óta megszűnt. Ezen kívül újabb jogosítványokat kapnának az egészségügyi kamarák.

Az előző félév kormány által kiadott törvényalkotási tervében is szerepelt az új sport törvény megalkotása (3), amely végül az új munkaterv szerint átkerült március elejére. A minisztérium által közölt információk alapján az új sport törvény alaposan átrajzolja az eddigi finanszírozási rendszert, mivel csökkenti a versenysport támogatásának arányát a teljes büdzsén belül. A tervek szerint ezzel párhuzamosan csökkentik a kiemelt támogatást kapó sportszövetségek számát.

Amennyiben az ágazat vezetése nem lesz képes konszenzusos szituációt teremteni, akkor előfordulhat, hogy a kialakuló erős frontok a közvélemény nyilvánossága előtt fogják megvívni a csatáikat. Ez pedig az EU-s elnökség és alkotmányozás amúgy sem könnyű időszakban, komoly konfliktussá nőheti ki magát, hiszen a sport szereplői közismerten jó érdekérvényesítők és képesek a médiában a véleményük markáns megjelenítésére.

Az első negyedévben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az, amelynek a legnehezebb ügyekkel kell szembenéznie (2,5). Az alkotmány kidolgozását övező várható vitákra tekintettel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (2,1) áll a második helyen a Politikai Hatás Index alapján. A harmadik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (1,77), amely előtt nagyon jelentős politikai kihívások nem állnak az első negyedévben, de több markáns terület szabályozása (például energetika) kapcsán van a munkatervben rögzített feladata.