Hajtóvadászat indulhat Kadhafi vagyona után

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Zin el-Abidin ben Ali tunéziai vezető után a líbiai  diktátor, Moammed Kadhafi és családjának számláit is zárolhatják Svájcban, legalábbis ha az ottani hatóságok pozitívan bírálják el Ridha Ajmi erre vonatkozó indítványát. Az ügyvéd indoklása szerint ily módon kívánja megmenteni azt a pénzt, amely a „líbiai államvagyon elsikkasztásából származhat” – idézi az ügyvédet a Spiegel.

A tunéziai származású szakember január közepén hasonló kéréssel fordult Svájchoz ben Ali-ügyében is, akinek a felesége – a Le Monde szerint – a tunéziai központi bankból elemelt másfél tonna arany társaságában távozott az országból férje bukása után. Nem sokkal ezután a svájci kormány – a pénzek kimenekítésének megakadályozása érdekében – utasítást adott ben Ali ottani számláinak és vagyontárgyainak zárolására, majd február közepén hasonló intézkedést hozott a hatalomból szintén elűzött Mubarakkal szemben is.
Hová tűnt négymilliárd euró?

Bár lehetséges, hogy Svájc hamarosan Kadhafi esetében is megteszi ezt a lépést, ezzel feltehetőleg csupán kis részét sikerül majd „lekapcsolni” a diktátor több milliárd dollárra becsült vagyonának. A Líbiát több mint négy évtizede uraló vezető ugyanis 2008-ban összeakasztotta bajuszát a svájci állammal - az ottani rendőrség pár napra őrizetbe vette egyik fiát bántalmazás gyanúja miatt - , és „bosszúból” kivonta az országból Líbia Svájcban tárolt pénzösszegeinek kilencven százalékát, mintegy négymilliárd eurót. 

Azt, hogy a hatalmas vagyonnal mi lett, csak találgatni lehet. Líbiai hivatalos közlése szerint a pénzt más európai bankoknál helyezték el, egyes szakértők viszont úgy vélik: valószínűbb, hogy a diktátor az Egyesült Arab Emirátusokba, Szingapúrba, illetve a jól ismert adóparadicsomokban, a Kajmán-szigeteken és a Brit Virgin Szigeteken bejegyzett alapokba mentette ki a milliárdokat. Utóbbit azonban egyelőre nem lehet bizonyítani, már csak azért sem, mert nincs olyan jegyzék, amely tartalmazza ezen alapok tulajdonosainak neveit, mondta a német lapnak Caspar von Hauenstein, a Transparency International (TI) korrupcióellenes szervezet munkatársa.

Egyelőre az is kérdéses, mennyi volt ebből állami pénz és mennyi a Kadhafi-család saját vagyona. A kettőt ugyanis a Transparency International által a világ negyven legkorruptabb állama közé sorolt Líbiában meglehetősen nehéz elválasztani egymástól – azt sem lehet tudni, mennyi „folyik be” az uralkodó magánvagyonába a nagy állami cégektől. A National Oil Corporation például évi 40 milliárd dolláros bevételt termel, amelyekből állítólag több milliárd dollár landol Kadhafinál.

Más feltételezések szerint a diktátor sokkal közelebb, „olasz barátai segítségével” fektette be pénzét. Erre már csak azért is van esély, mivel Líbia szoros kapcsolatban áll egykori gyarmattartójával, Olaszországgal. Ezt a jelentős olajexport mellett az is jelzi, hogy az ország a Fiat autóipari cégben és a  Finmeccanica repülőgépgyártó és hadiipari vállalatban két-két, a UniCredit Bankban pedig 7,5 százalékos részesedéssel rendelkezik, a Kadhafi-család érdekeltségébe tartozó Lafico pénzügyi csoport pedig a torinói Juventus focicsapatot működtető céget birtokolja 7,5 százalék erejéig.          

Az egyelőre bizonytalan, mi fog történni utóbbi tulajdonrésszel. “A Lafico mindig is támogatta a céget, részt vett például a 2007-es tőkeemelésben, de most valószínűleg más problémákkal van elfoglalva” – magyarázta a Bloombergnek a Juventus szóvivője.

Egyelőre azt sem lehet tudni, hajlandóak lennének-e más európai országok is követni Kadhafi svájci számláinak esetleges zárolását. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha Líbiában lennének megfelelő “struktúrák”, amelyek ösztönöznék ezt a lépést, mondta a Financial Times Deutschlandnak Werner Hoyer német államminiszter. WB