A londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatán hétfő este megjelent írás szerint Orbán Viktor a rá jellemző magabiztossággal mondta el országértékelő beszédét, kijelentve, hogy 2011 a megújulás éve lesz.
Van miért aggódni
Mindazonáltal - bár a médiatörvényről folyó viták, amelyek beárnyékolták a soros magyar EU-elnökség kezdetét, mára alábbhagytak - fennmaradtak azok az aggályok, hogy "a miniszterelnököt reformbuzgalma a demokrácia felvizezésére késztetheti".
A Fidesz tavalyi hatalomra kerülése óta értelmiségiek, ellenzéki személyiségek, újságírók, diplomaták hívják fel a figyelmet olyan lépésekre, amelyek a politikai élet minden területének eluralására irányulnak, és ennek csak csekély részét jelenti a médiatörvény - áll a Financial Times írásában. A lap szerint e személyiségek arra is figyelmeztetnek, hogy további összecsapások lehetségesek Brüsszellel, különösen amikor a kormány bemutatja az új alkotmányt.
A Financial Times idéz egy név nélkül nyilatkozó "nyugat-európai diplomatát", aki szerint aggodalom forrása, hogy a rendszerben meglévő ellenőrző eszközöket és ellensúlyokat kikezdik, ha éppen nem távolítják el teljesen.
Az "Orbán gyors változásokon rángatja át Magyarországot" című írás felidézi, hogy a kormány "gyors intézkedésekkel" megnyirbálta az Alkotmánybíróság ítélkezési illetékességét gazdasági kérdésekben, lefaragta a Költségvetési Tanács juttatásait, az új médiatörvénynek érvényt szerző testületben Fidesz-kinevezettek ülnek, és javaslat született arra is, hogy "a Fidesz által dominált parlament" a jelenleginél több tagot nevezhessen ki az MNB monetáris tanácsába.
Mindemellett "tartja magát a szóbeszéd", hogy az új alkotmány választójogot adna a határokon kívül élő, becslések szerint kétmilliós magyarság azon tagjainak, akik állampolgárságért folyamodnak. Elemzők szerint közülük valószínűleg sokan voksolnának a Fideszre, ami tartós előnyt jelentene egy alig tízmilliós országban - áll a Financial Times írásában.
A lap szerint a Fidesz és támogatói azonban azzal érvelnek, hogy csupán egy nem működő rendszert próbálnak működésbe hozni. "Forradalmi hevülettel" beszélnek a 2002-2010 közötti szocialista kormányok idején lefulladt posztkommunista átmenet befejezéséről. A párt azt mondja: szembeszáll a korrupcióval, javítja a versenyképességet, ösztönözni fogja az innovációt és a társadalombiztosítástól a helyi önkormányzatokig mindent megreformál.
"Húsz évet elvesztegettünk, és nem maradt vesztegetnivaló időnk" - idézi a Financial Times Kovács Zoltán államtitkárt. A magyar kormánytisztviselő hozzáteszi: "nem csupán retorika, amikor a miniszterelnök forradalomról beszél".Vezető tisztségviselők szerint az EU-társállamok bírálatai értetlenségből és a Fidesz kétharmados többsége miatti irigységből erednek - áll a cikkben.
Szijjártónak nem tetszik a kritika
A lapnak Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője kijelentette: "demokráciában élünk, pártunk azért született, hogy biztosítsa a demokráciát az országnak ... nem hiszem, hogy szép dolog mások részéről a demokrácia iránti elkötelezettségünk megkérdőjelezése".
A Financial Times szerint azonban Orbán Viktor kormányának sorsa minden politikai dominanciával együtt is végső soron a gazdasági sikerességen múlhat - és a kormány gazdaságkezelési teljesítménye "vegyes".
Tavaly nem sikerült rávenni EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) - amelyek a pénzügyi válság idején 20 milliárd eurós támogatást nyújtottak az országnak - az előző kormány által elfogadott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélnál valamivel magasabb deficit engedélyezésére. A mostani kormány ezután "szakított az IMF-fel", és növekedésösztönző célú jövedelemadó-csökkentést léptetett életbe. Ennek ellentételezésére azonban nem a kiadásokat faragta le, hanem "válságadókat" rótt ki olyan szektorokra, amelyekben külföldi tulajdonosok vannak túlsúlyban - áll a Financial Times ismertetésében.
A lap felidézi, hogy tizennégy nagy EU-vállalat diszkriminációt felpanaszoló levelet írt az uniós bizottságnak.
A másik nagy, vitatott lépésként a kormány hárommillió magyarnak nem hagyott sok választási lehetőséget azon kívül, hogy visszavigyenek 10 milliárd eurónyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítást az állami szektorba. A pénzt adósságcsökkentésre és kisebb részben idei kiadásfinanszírozásra fordítják, ám a Moody''s hitelminősítő úgy reagált, hogy a "bóvli" (befektetésre már nem ajánlott) kategória határára süllyesztette a magyar adósbesorolást a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályaira hivatkozva.
E hónapban ugyanakkor mód nyílik arra, hogy a kormány hozzákezdjen a kétkedők megnyeréséhez, amikor beterjeszti költségvetési reformterveit. Illetékesek szerint e tervek választ adnak a piac aggodalmaira.
"Hosszú távon sikeres ország leszünk ... és remélhetőleg a sikeresség és a hitelesség első jelei már az idei év első felében jelentkeznek" - idézte befejezésül Szijjártó Pétert a Financial Times írása.
További reakciók
Az AFP-t idézve az Focus News azt emelte ki az országértékelő beszédből, hogy az új alkotmány elfogadása lesz az alapja az ország átalakulásának. A cikk idézi Orbánt, aki szerint a jelenlegi alkotmány egy kényszerű kompromisszum eredménye, és szükség van egy új alkotmányra, mely a magyar szellemet demonstrálja - írja az origo.
Gazdasági kérdések a középpontban
Orbán Viktortól vett idézettel, mely szerint "minden magyarnak dolgoznia kell, hogy legyőzzük a hiányt" - címmel közölt írást a magyar miniszterelnök hétfői országértékelő beszédéről az Irish Times.
A lap budapesti tudósítója, Daniel McLaughlin írása szerint a beszédben Orbán a hazai gazdasági problémákat állította a középpontba, és abból az derült ki, hogy a foglalkoztatás fellendítését és az államadósság lefaragását tekinti a legfontosabb feladatnak. A cikk szerint Orbán arra törekszik, hogy szembeszegülve a kritikákkal, ellentmondásos politikájával próbálja újraéleszteni Magyarország gazdaságát. Az írás megemlíti, hogy Orbán tavaly befejezte a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, hogy átalakította a magán-nyugdíjrendszert, hogy válságadókat vezetett be egyes iparágakban, valamint új médiatörvényt alkotott - felhasználva a kétharmados többségét a parlamentben.
"Mindenki tudja, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább" - idézte a cikk szerzője Orbánt, és kiemelte, hogy a kormány célja, hogy 2014 végére 300 ezer munkahelyet teremtsen, és az államadósságot a mostani 80 százalék feletti szintről 70 százalék alá vigye le.
Médiatörvény, infláció
A Magyarországgal foglalkozó külföldi írásokból nem maradt ki a médiatörvénnyel kapcsolatos vita aktuális helyzete sem, a BBC megemlíti a kormány vállalását, mely szerint csütörtökig elkészíti a médiatörvényen az Európai Bizottság által javasolt módosításokat.
A Real Deal arról ír, hogy a piacok üdvözölték Orbán Viktor hétvégi kijelentését, mely szerint a kormány nem emeli meg az inflációs célkitűzést. Az inflációs cél jelenleg 3 százalék, amit a jegybank és kormány korábban közösen tűzött ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.