A szakemberek csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás - köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos oklevéllel rendelkező fiatal - munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték. Arra voltak kíváncsiak, hogy a végzésük óta eltelt egy évben hogyan hasznosították oklevelüket a felsőoktatási képzésből kikerülők.
Az eredményekből kiderült, hogy a munkaerőpiac nagyjából úgy kezeli a bachelorképzés diplomásait, mint a korábbi főiskolai oklevéllel rendelkező pályakezdőket. Igaz, fizetésük és elégedettségük valamivel alacsonyabb az átlagnál, de ez a szakemberek szerint abból is adódik, hogy a munkáltatók még nem ismerik az új képzésben rejlő lehetőségeket és tartalmat.
A bachelorképzéseket befejezők 56 százaléka dolgozik diplomázása után egy évvel, a korábbi főiskolai és egyetemi képzések esetében 76, illetve 75 százalék az állást betöltők aránya. Ez a különbség nagyrészt abból adódik, hogy a hagyományos képzésben részt vett frissdiplomásokhoz képest az alapszakos oklevéllel rendelkező fiatalok jóval nagyobb része döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, és tovább képzi magát.
A felmérés adatai szerint egy évvel a végzés után a hagyományos egyetemi és főiskolai képzés diplomásaihoz képest az alapszakon végzettek közül jóval többen ülnek be az iskolapadba, például valamely felsőoktatási intézmény mesterképzésére. Míg a korábbi felsőoktatási rendszerben tanulók 26-27 százaléka kezd újabb tanulmányokba diplomázása után, addig a bachelordiplomával rendelkezők csaknem fele (44 százaléka) tesz ugyanígy. Szembetűnő az is: a "bolognásokra" sokkal inkább jellemző, hogy végzésük után kizárólag tanulnak, 29 százalékuk nem dolgozik tanulmányai mellett. Ez az arány a még hagyományos rendszerben diplomázottak esetében mindössze 8-10 százalék. A munka mellett tanulók aránya az egyes képzéseket összehasonlítva viszont csaknem megegyezik, 16 százalék körüli.
A munkaerőpiacra kilépő végzettek 85 százaléka főállású státuszban van, az alapszakos diplomát szerzőknél ez a mutató 83 százalék. Az alkalmi munkákból élők aránya az előbbiek esetében 3,6 százalék, míg az utóbbiaknál 4,5. A munkanélküliséget vizsgálva is mutatkozik némi különbség: a főiskolai vagy egyetemi diplomát kezükben tartóknál az állástalanok aránya nem éri el a 4 százalékot, a bolognai rendszerből kikerült első generáció esetében 4,4 százalék.
A jelenlegi munka és a végzettség közötti összhangra adott válaszokból kiderült, hogy a hagyományos főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők és a bolognai rendszerben végzettek nagyobb része is alapvetően hasznosítani tudja a tanulmánya alatt szerzett tudást munkájában.
Van azonban egy pályaelhagyónak tekinthető frissdiplomás réteg, amely nem szakterületének megfelelően helyezkedett el. A felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatalok 14-15 százaléka sorolható ide, ám ha csak a bachelordiplomásokat nézzük, ez az arány magasabb, megközelítőleg 20 százalék.
A fizetésekkel kapcsolatban is megállapítható, hogy valamelyest rosszabbul jártak az új rendszerben végzettek, fizetésük alacsonyabb, mint a többi képzési forma egykori hallgatóié. Az összes válaszoló adatai alapján nettó 146 ezer forint tekinthető átlagos fizetésnek; kizárólag az alapszakos diplomát szerzetteket vizsgálva ez az összeg 130 ezer forint. Náluk valamivel többet keresnek a főiskolai diplomával rendelkezők, a legmagasabb nettó jövedelemről azonban a hagyományos egyetemi diplomával elhelyezkedők számoltak be, ez átlagosan 165 ezer forint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.