Elemzők az Alkotmányról: Nyomot hagyni, vagy taposni?

Az egész alkotmányos állami berendezkedés egyensúlyát felboríthatja az, ha az Alkotmánybíróság (AB) elveszíti ellensúlyi szerepét - mondta az InfoRádiónak Szoboszlai György. Az alaptörvény tervezetének áttekintése után a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének főmunkatársa úgy vélekedett: úgy tűnik, megszűnik az elmúlt huszonegy évben a gazdasági alkotmányosság fölött gyakorolt alkotmánybírósági kontroll is.

Márpedig a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete alapján az AB korlátozott ellensúly lenne, visszaminősített szerepkörrel. "Ha ez így marad, akkor el lehet felejteni a régi Alkotmánybíróságot" - tette hozzá Szoboszlai György.

Ki és hogyan?

A tervezet szerint megszűnne az a lehetőség, hogy bárki közvetlenül az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhat. A továbbiakban csak azok kezdeményezhetnének felülvizsgálatot a testületnél, akik bizonyítani tudják, hogy az adott törvény sérti a jogaikat. Ez lehetőséget a jelenlegi rendszer is ismeri, ez az alkotmányjogi panasz - közölte a szakértő.

Ilyen panasszal az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek alkotmányos joga sérült azáltal, hogy az ügyében alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak. Amennyiben az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét megállapítja, a megsemmisítés mellett kimondhatja, hogy az adott jogszabály az indítványozó konkrét ügyében nem alkalmazható. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének feltétele, hogy az indítványozó a fellebbezési lehetőségeit kimerítse, illetve ne legyen a jogorvoslatra más lehetősége. A kezdeményező akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha a bíróság már jogerős döntést hozott az ügyében - magyarázta Szoboszlai György.

Bővülhet ugyanakkor azoknak a köre, akik előzetes normakontrollt kérhetnek. A tervezetben az szerepel, hogy már az országgyűlési képviselők negyedének kezdeményezésére is felülvizsgálja a testület egy-egy jogszabály alkotmányosságát. Erről szólva a szakértő azt mondta: nagyon nehéz értelmezni, hogy az alaptörvény előkészítői mire gondolnak. Ugyanis ha a képviselők negyede bármely kérdésben, bármely jogszabálynál a kihirdetés előtt az AB-hez fordulhatna, a törvényalkotás gyakorlatilag megbénulna.

Hogyan lehetne alkalmazni?

Az alaptörvény tervezetének áttekintése után Szoboszlai György úgy vélekedett: úgy tűnik, megszűnik az elmúlt huszonegy évben a gazdasági alkotmányosság fölött gyakorolt alkotmánybírósági kontroll is.

Az AB-nak a továbbiakban tiszteletben kellene tartania, hogy az ország kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik. A szakértő szerint ez tovább szűkíti a testület jogkörét. Mint mondta, nem is tudja elképzelni, hogyan lehet majd ezt alkalmazni. Az Alkotmánybíróságnak "gazdaságossági számítást kell végeznie, hogy amennyiben egy jogszabályt alkotmányellenesnek minősít, annak milyen gazdasági hatásai lesznek? És ha esetleg nagyon nagyok lesznek a hatásai, akkor nem minősíti alkotmánysértőnek? Ezt nagyon rossz megoldásnak tartom" - fűzte hozzá.

Giró-Szász: A tervezet jó értelemben vett kényszernek veti alá a mindenkori kormányzatot

A Századvég Alapítvány igazgatója szerint mindegyik ellenzéki párt elutasítja az új alaptörvény tervezetét. Giró-Szász András hozzáette: a dokumentum gazdaságra vonatkozó részei jó értelemben vett kényszernek vetik alá a mindenkori kormányzatot.
 
Az alaptörvény tervezetéből kitűnik, hogy a nemzeti identitást hivatott definiálni, illetve erősíteni - mondta az InfoRádiónak a Századvég Alapítvány igazgatója azután, hogy a Fidesz-KDNP szerdán nyilvánosságra hozta koncepcióját.

Giró-Szász András hozzátette: a dokumentum könnyebben áttekinthető, mint a jelenlegi Alkotmányé, amelynek - akármennyit is változtattak rajta - szerkezetét az 1949-es alaptörvény alapozta meg.

A politikai elemző megjegyezte: a tervezet jó értelemben vett kényszernek veti alá a mindenkori kormányzatot azzal, hogy féken tartja az államadósságot, és meghatározott keretek közé szorítja az állami vagyon kezelését. Ezek olyan elemek, amelyek a XXI. század eleji európai alkotmányokban sorra jelennek meg - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, elfogadható a dokumentum az ellenzéki pártok számára, a Századvég Alapítvány igazgatója úgy válaszolt: várhatóan az MSZP, az LMP és a Jobbik is elutasítja azt.

Török Gábor: nyomot hagyni

A tervezetben természetesen számos elemzésre váró és értelmes vitáért kiáltó javaslat található: akár a bevezetőre, akár magára a szövegre tekintünk. Első megközelítésben számomra a nyomot hagyás szándéka a legfeltűnőbb, legalább két értelemben. Egyrészt a Fidesz-KDNP politikusai minden jel szerint alapító anyáknak és atyáknak szeretnék láttatni magukat, s nem bízzák a dolgot a véletlenre: a szövegben található számos, értelemszerűen hozzájuk kötődő fogalmi újdonság és történelmi elsőség („Magyarország első, egységes Alaptörvényét...”) mellett azt is rögzíteni kívánják, hogy az alkotmány tartalmazza az igennel szavazó képviselők névsorát... Másrészt, s persze politikai értelemben ez a fontosabb, miközben az intézmények alapvető elrendezésén csak minimálisan változtat a tervezet, arra gondot fordít, hogy egy esetleges kormányváltás után is betonbiztos és hosszú távon is birtokolható pozíciókkal rendelkezzen a politikai rendszerben.