Kész a médiatörvény elleni EP-határozat - európai jogszabály készülhet
Közös nevezőre jutottak péntek délelőtt az európai parlamenti frakciók (a néppártit leszámítva) egy olyan határozattervezet megfogalmazásában, amely elítéli a médiatörvényt, felszólítja a kormányt a sajtószabadság helyreállítására, és az Európai Bizottságot a jogszabály végrehajtásának szigorú felügyeletére - értesült a BruxInfo parlamenti forrásokból.
A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal által elkészített határozattervezet felszólítja a kormányt a médiafelügyelet függetlenségének visszaállítására. Az EP korábban többször megfogalmazta aggályait azzal kapcsolatban, hogy a Médiatanács kizárlag kormánypárti delegáltakból áll, ezt pedig az Európai Bizottság is osztotta, de a testületnek végül nem volt jogi alapja ennek számonkérésére.
A dokumentum azt is kéri, hogy a kormány vonja vissza a média működését szabályozó törvényeket, amennyiben bebizonyosodik róluk, hogy nincsenek összhangban az EU alapszerződés, az EU-jog, illetve az Alapvető Jogok Chartája betűjével vagy szellemiségével. Ez előtt viszont a kormánynak felül kell vizsgálnia a két vitatott jogszabályt, mégpedig a szakma és a közönség teljes körű bevonásával - olvasható a szerkesztőségünk birtokába került papírból.
A négy frakció a határozatban felrója a Bizottságnak, hogy csak a belső piaci elvek és az Alapvető Jogok Chartája alapján vizsgálta meg a médiatörvényt, és így mindössze három pontot kifogásolt a törvényben. Az Európai Parlament szerint a sajtószabadság sérül Magyarországon, ezért a testületnek az elektronikus kereskedelemről, az idegengyűlöletről, a rasszizmusról és a terrorizmus elleni harcról szóló irányelveket is jogalapnak kellett volna tekintenie, ezek ugyanis mind tartalmaznak rendelkezéseket a szólás szabadságáról.
A határozat felszólítja a Bizottságot arra is, hogy készítsen egy európai keretjogszabályt, amely a tagállamokban biztosítaná a sajtó szabadságát, a médiapluralizmust, és a sajtót felügyelő hatóságok függetlenségét.
Értesüléseink szerint utóbbival kapcsolatban komoly aggályaik vannak a képviselőknek. Többen attól tartanak, hogy Neelie Kroes digitális politikai biztos februári bejelentése, amely szerint létrejön egy munkacsoport a tagállami médiarendszerek állapotfelmérésére, nem egy európai jogszabály megteremtését előzi meg, hanem éppen azt helyettesíti.
Nem került ki a szövegből a bizottsági vizsgálat elmarasztalása, holott a BruxInfo úgy tudja, a liberálisok éppen azért vonakodtak részt venni egy újabb határozat elkészítésében, mert úgy vélték, ezzel aláásnák Neelie Kroes ugyancsak liberális EU-biztos vizsgálatát.
A négy frakció már a februári plenáris ülésen is megpróbált elfogadtatni egy - a médiatörvényt elítélő - határozatot. Le is folytatták a vitát, de szavazni már nem akartak róla, az Európai Bizottság és a kormány ugyanis éppen néhány órával a tervezett szavazás előtt jelentette be, hogy megállapodtak egymással abban, hogy a kabinet módosítja a médiatörvényt Brüsszel útmutatásai alapján. Ennek fényében pedig a szavazásra bocsátott dokumentum okafogyottá és idejétmúlttá vált, egy sor olyan kérdést tartalmazott ugyanis, amelyeket a megállapodás már megválaszolt.
Az európai parlamenti matematika alapján kicsi az esély, hogy a csütörtöki szavazáson a legnagyobb frakció, a Néppárt nélkül elérhet-e többséget az alkalmi négyes, márpedig a Néppárt már december óta azzal érvel, hogy nincs értelme vitázni a médiatörvényről, az ugyanis a kormány és a Bizottság megállapodásával okafogyott lenne, csak úgy mint egy – a jogszabályt elítélő – határozat elfogadása.
Kiegyensúlyozott médiahatóságot akar az LMP
A tervek szerint hétfőn szavaz a parlament a médiatörvény módosításáról. Az LMP számos kiegészítést kezdeményezett a kormány által beterjesztett javaslathoz, hogy az ne csak az EU szűken vett irányelvével, hanem a sajtószabadság alapelveivel és a magyar alkotmányos hagyományaival is összhangban legyen. Többek között úgy alakítaná át a Médiatanács összetételét, hogy az kiegyensúlyozottabb legyen, abban ne csak a Fidesznek, hanem az ellenzéki pártoknak is legyenek delegáltjai.Az Európai Bizottság joggal kritizálta a magyar médiatörvényt amiatt, hogy az a médiaszolgáltatók túl széles körétől követeli meg a kiegyensúlyozottságot, miközben nem mondja meg, hogy mit kell ez alatt érteni. A kiegyensúlyozottság fogalma valóban nehezen körülírható, az viszont teljesen abszurd, hogy egy kilenc évre megválasztott, csak Fidesz-delegáltakból álló testület őrködjön a kiegyensúlyozottság felett. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Médiatanács által rövidpórázon tartott közszolgálati televízió a Fidesz szócsövévé vált: ott a kormánypárti politikusok 80 százalék feletti arányban magyarázhatják a bizonyítványukat.
Az LMP továbbra is úgy gondolja, hogy az állami hatóságnak semmi dolga a nyomtatott és az internetes sajtóval: az esetleges jogsértésekben a független magyar bíróságokra kell bízni a döntést.
Az Európai Bizottság joggal kritizálta a magyar médiatörvényt amiatt, hogy az a médiaszolgáltatók túl széles körétől követeli meg a kiegyensúlyozottságot, miközben nem mondja meg, hogy mit kell ez alatt érteni. A kiegyensúlyozottság fogalma valóban nehezen körülírható, az viszont teljesen abszurd, hogy egy kilenc évre megválasztott, csak Fidesz-delegáltakból álló testület őrködjön a kiegyensúlyozottság felett. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Médiatanács által rövidpórázon tartott közszolgálati televízió a Fidesz szócsövévé vált: ott a kormánypárti politikusok 80 százalék feletti arányban magyarázhatják a bizonyítványukat.
Az LMP továbbra is úgy gondolja, hogy az állami hatóságnak semmi dolga a nyomtatott és az internetes sajtóval: az esetleges jogsértésekben a független magyar bíróságokra kell bízni a döntést.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.