Az EU ellen az Igazi Finnek

„Nem vagyunk radikálisak, nyugodtan alhattok” – ezzel nyugtatta az EU tagállamait Timo Soini, az Igazi Finnek párt vezéralakja vasárnap késő este, miután kiderült: jobboldali-populista pártja a szavazatok csaknem egyötödét szerezte meg a hétvégi parlamenti választásokon, és így karnyújtásnyira került attól, hogy története során először kormányzati pozícióba kerüljön.

Túlzott félelemre nincs ok, a nem titkoltan EU-ellenes párt hatalomra kerülése azonban újabb komoly ütést jelentene az amúgy is sok sebből vérző európai közösségnek. A már a választási kampányban is Finnország eurózónából való kilépése mellett érvelő és az uniós mentőöveket kritizáló párt vezetője ugyanis a siker után kijelentette: szeretné megváltoztatni a legújabb bajba került tagországnak, Portugáliának nyújtandó hitelcsomag feltételeit. „Eddig túl puhák voltunk Európához. Ezen változtatni kell” – mondta a vezető.

Soini szavait már csak azért sem árt komolyan venni, mivel a finnek blokkolhatják a dél-európai országnak szánt mentőövet. A svéd Aftonbladet szociáldemokrata napilap például lehetségesnek tartja, hogy hatalomra kerülésük esetén nemcsak ezt, hanem az egész uniós stabilitási alapot újra kell majd tárgyalni.

Más elemzők egyelőre óvatosabban fogalmaznak. Az Equilor szakértői úgy vélik, a finnek legrosszabb esetben is csak „keménykedni” fognak, és maximum annyit kérnek majd, hogy a portugálok se kaphassanak kedvezőbb kamatfeltételeket a görögöknél vagy az íreknél. Hasonlóan vélekedett a Világgazdaság kérdésére Artner Annamária, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint a portugál mentőöv „nem bukhat el a finneken”. Utalt arra, hogy az uniós alkufolyamatokban „egy vétó nem olyan egyszerű dolog”, azaz egy ilyen lépésért igen nagy árat kellene fizetni Helsinkinek.

Brüsszel is valószínűtlennek tartja, hogy az Igazi Finnek sikere befolyásolhatja a mentőcsomag elfogadását. A bizottság bízik abban, hogy az észak-európai ország „eleget fog tenni kötelezettségeinek”, az EU pénzügyminiszterei pedig elfogadják a Portugáliának szánt mentőövet. A testület egy szóvivője cáfolta a Financial Times értesülését, miszerint az EU illetékesei már elkezdték kutatni annak a lehetőségét, hogyan lehetne keresztülvinni a csomagot egy finn vétó esetén.

A bajba került eurózóna-tagországok megsegítése azért is válhatott kampánytémává, mivel ez – bár korlátozott mértékben – Finnországra is pluszterhet rak. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközön keresztül Portugáliának folyósítandó hitelből Finnországnak mintegy 1,4 milliárd euróra kellene garanciát vállalnia, a 440 milliárd eurós európai mentőalapból pedig nyolcmilliárd euró terheli az északiakat.
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank egyébként épp tegnap kezdte meg a részletes tárgyalásokat Portugáliával, amelyek nyomán május első felére állhat össze a hitelcsomag végleges változata. Addigra eldőlhet az is, hogy helyet kapnak-e az Igaz Finnek a konzervatívok vezette új kormánykoalícióban.

Dániában a harmadik legerősebb politikai erő a Dán Emberek Pártja, amely a 2007. őszi választásokon a szavazatok 13,9 százalékát gyűjtötte be.

Bár hozzájuk képest még kis súlyú, viszont szintén egyre erősebb a Svéd Demokraták nevű nacionalista párt, amely a 2010-es választásokon 5,7 százalékig vitte, így először bekerült a svéd parlamentbe.

Dániában a harmadik legerősebb politikai erő a Dán Emberek Pártja, amely a 2007. őszi választásokon a szavazatok 13,9 százalékát gyűjtötte be.

Bár hozzájuk képest még kis súlyú, viszont szintén egyre erősebb a Svéd Demokraták nevű nacionalista párt, amely a 2010-es választásokon 5,7 százalékig vitte, így először bekerült a svéd parlamentbe. Kormányközelben Forrás: VG-gyűjtés

Választási eredmények (változás a 2007-es választáshoz képest), %:

Konzervatívok: 20,4 (–1,9), 44 képviselő

Szociáldemokraták: 19,1 (–2,3), 42 képviselő

Igazi Finnek: 19 (+ 14,9 , 39 képviselő

Centrum Párt: 15,8 (–7,3), 35 képviselő

Baloldali Szövetség: 8,1 (–0,7), 14 képviselő

Zöldek: 7,2 (–1,3), 10 képviselő -->