Földrengések - "Az előrejelzés többet árt, mint használ"

A rendszert 1979-ben vezettek be azzal a céllal, hogy három nappal az események bekövetkezte előtt megjósolja a nagy földrengéseket. "Ideje megmondani a közvéleménynek, hogy a földrengéseket nem lehet megjósolni"- hangoztatta Robert Geller, a Tokiói Egyetem geofizika professzora a Nature magazinban megjelent cikkében. A szakértő szerint ehelyett el kell ismerni a közvéleménynek és a kormánynak, hogy fel kell készülniük a váratlanra.

A március 11-én Japánban történt 9-es erősségű földrengés azon a területen pusztított, ahol a magas szeizmikus intenzitás valószínűsége a japán modell szerint mindössze 0,1 százalékos volt, szemben a Tokiótól délnyugatra fekvő helységekre vonatkozó 100 százalékos valószínűséggel, amelyet Geller a kormányzati adatokból olvasott ki. Az előrejelzési modellt arra alapozzák, hogy a földrengések intenzitásának valószínűsége régiónként változik.

A prognózis felállításakor azokat a területeket tartják kiemelten veszélyesnek, ahol 1979 óta több mint tíz halálesetért felelnek a földrengések. Geller úgy véli, ez a rendszer téves feltevéseken alapul, ezért el kell vetni.

Jukio Edano, a japán kabinet főtitkára a cikkel kapcsolatban annyit mondott: politikusként nem kommentálhatja a szakértői véleményt, de ha szükséges, természetesen felülvizsgálják az előrejelző rendszert. A Bloomberg emlékeztet arra, hogy kormányzati jegyzőkönyvek szerint a fukusimai atomerőművet üzemeltető Tepco két évvel ezelőtt figyelmen kívül hagyta azokat a dokumentumokat, mely szerint egy cunami tönkreteheti a reaktort.