Megkezdte az uzsorások elleni offenzívát a NAV

Az eljárások között akad olyan, amelyben több mint húsz károsult érintett, fejenként 72 ezer forinttól közel 9 millió forintig terjedő uzsorakölcsönnel – olvasható a NAV közleményében.

A vizsgálatok eddigi tapasztalatai alapján elmondható, hogy az uzsorakölcsönök menete az esetek többségében igen hasonló volt; az általában banki, vagy egyéb kölcsöntörlesztéssel hátralékban lévő adósok – ingatlantulajdonaik megmentése érdekében – hirdetés, vagy ismerős útján jutottak el az uzsorásokhoz, akik a kért összeget jellemzően rövid (2-3 hónapos) futamidőre, magas kamatra adták kölcsön.

A jövedelemszerzés látszatát kerülendően – a közjegyző által is hitelesített – szerződésben kamatot nem tüntettek fel, de hitelösszegként nem a ténylegesen nyújtott, hanem a már kamatokkal terhelt összeget tüntették fel és ennek erejéig az adósok ingatlanjaira jelzálogjogot jegyeztettek be. Az adósok az uzsorakölcsön törlesztéséhez – és az erőszaktól sem visszariadó „behajtást” megelőzendően – újabb hitel felvételére kényszerültek és így egyre jobban eladósodtak.

Az ellenőrzések során egy új jelenségre is felfigyelt az adóhatóság. Előfordult olyan eset, hogy egy hitelközvetítéssel foglalkozó társaság tulajdonosa a cégéhez forduló ügyfeleket – a banki kölcsön elbírálásáig, illetve folyósításáig – 12-20 százalékos kamatra adott magánhitellel „segítette ki”. A magánkölcsönhöz kapcsolódóan a kamatkikötés mellett szerződési díjat és folyósítási jutalékot is felszámított, amelyek plusz bevételekhez juttatták amellett, hogy a pénzintézetek természetesen a hitelközvetítőnek járó jutalékot is megfizették a társaság számára.

Az ilyen jellegű vizsgálatokat nehezíti, hogy a kölcsönt igénybe vevő adósok többnyire megfélemlített személyek, akik nem minden esetben mernek nyilatkozatot tenni. Az azonban már az ügyek jelenlegi állása mellett is megállapítható, hogy a kölcsönt nyújtó magánszemélyek nem szerepeltettek bevallásukban akkora jövedelmet, amely fedezetet nyújtott volna a kihelyezett hitelekre, továbbá a kölcsönnyújtásból származó jövedelmüket nem vallották be és adót sem fizettek utána. Mindezzel esetenként több tízmillióval károsították meg az állami költségvetést.