A londoni Financial Times szerkesztőségi cikkében írta: erőteljes jelzés, hogy az Európai Parlamentben (EP) szóba került annak az uniós törvényi cikkelynek az alkalmazása, amelynek alapján felfüggeszthető lenne Magyarország szavazati joga az EU-ban, és "Orbán Viktor Fidesz-kormányának erre oda kellene figyelnie".
A gazdasági napilap szerint a magyar szavazati jog felfüggesztésének csekélyek az esélyei, sőt egy ilyen intézkedés még akár vissza is üthet. A cikk szerint azonban ha az EU válaszlépései kimerülnek a jogi lépések kilátásba helyezésével, akkor Magyarország veszélyes precedenst teremt, az új alkotmányos berendezkedés ugyanis "Budapest minden tiltakozása ellenére" súlyos mértékben gyengíti a demokratikus fékeket és ellensúlyokat.
A Der Spiegel német hírmagazin Zúgó hallgatás című cikkében arról írt: Magyarországon "akut veszélyben van a jogállamiság", az Európai Néppárt (EPP) mégsem akar fellépni a pártcsaládhoz tartozó Fidesz ellen.
A magazin interjút közölt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszterrel, aki szerint a magyar kormány esetében nem néhány jogsértésről, hanem "Európa-ellenes szellemiségű" politikáról van szó. Asselborn felvetette: az EU alapértékeinek durva megsértése esetén meg lehet fosztani az adott tagországot a szavazati jogától. Nézete szerint "Orbán már régen méltatlanná vált arra, hogy európaiként lépjen fel és szavazzon."
A Le Figaro című francia konzervatív lap szerint az Orbán Viktort támogató békemenet szervezőinek célja az volt, hogy megértessék: Magyarország nem fog engedni Brüsszelnek. A tudósító megemlítette, a több mint 100 ezres tömeget a belügyminiszter közel félmilliósnak becsülte. A cikk szerint a Klubrádió melletti másnapi néhány ezres tüntetésnek sem sikerült elhomályosítania a szombati megmozdulást.
A baloldali Libération helyszíni tudósítása szerint a szombati tüntetés célja annak bizonyítása volt, hogy a jobboldal még mindig képes tömegeket vinni az utcára, és hogy Orbánnak még mindig nagy a támogatottsága, miközben kormányát hetek óta bírálja az Európai Unió és az Egyesült Államok.
A Der Standard osztrák liberális lap arról írt: a szombati tüntetés "az Orbán tekintélyelvű politikájára reagáló Európai Unió ellen irányult". Az újság megállapította: "az úgynevezett +Békemenetet+ szélsőjobboldali személyiségek hirdették meg (...), köztük Orbán barátja, a bevallottan antiszemita publicista, Bayer Zsolt". A bécsi lap szerint "a résztvevők jó részét buszokkal fuvarozták a helyszínre az ország minden sarkából és Románia magyarlakta területeiről (...) jól olajozott mobilizációs gépezet működött".
A Der Standardnak adott interjúban Daniel Cohn-Bendit azt mondta, Orbán Viktor lépéskényszerben van, ezért ment el az EP plenáris ülésére. Az EP-zöldek frakcióvezetője szerint a magyar kormányfő "igencsak begyulladt". A kérdésre, miért ilyen kemény Orbánnal szemben, azt felelte: ismeri őt "1988-ból, 1990-ből (...) akkor pontosan az ellenkezője volt annak, aki ma". Orbán Viktor szerinte megpróbálja elfedni a nehézségeket, ezért "akar nemzeti-soviniszta önérzetet adni Magyarországnak". Kijelentette: "Európa kollektív védelmet jelent egyes nemzetállamok tébolyával szemben".
A Kommerszant-Vlaszty orosz hetilap úgy fogalmazott: az új uniós tagállamok nem sietnek az európai normák betartásával. A cikk szakértőkre hivatkozik, akik úgy vélik: "az Európai Bizottság azért foglalkozik olyan komolyan Magyarországgal, mert az Orbán-kormány, amelynek alkotmányos többsége van a parlamentben, nemcsak az európai jogot veszi semmibe, hanem az európai demokratikus normák szellemiségét is".
Az Uwazam Rze konzervatív lengyel napilap Magyarország leminősítésének okát elemezve arról írt: Magyarország besorolásának radikális csökkentése nem csak gazdasági tényezőkön alapul, "legalább azonos mértékben fejezi ki a pénzügyi és politikai intézményeknek az ország jelen vezetősége iránt érzett ellenszenvét". Az írás szerint az EU hátrányos megkülönböztetésben részesíti elődeihez képest a magyar kormányt.
A Sme liberális szlovák napilap Orbán és szélsőségesei című kommentárjában úgy értékelte: Orbán Viktor kezdi elveszíteni a hagyományos európai jobboldal támogatását és egyre inkább csak a szélsőjobb áll ki a magyar kormányfő politikája mellett. "Az, hogy Orbán mögé otthon és külföldön is a leglelkesebben főleg a szélsőséges eszmék hívei állnak oda, nem véletlen. Ez összhangban van azzal, ahogy maga a magyar miniszterelnök szavaiban és tetteiben is, az egész ellenséges világ mind paranoidabb képével egyre láthatóbban eltávolodik a demokratikus és konzervatív európai jobboldaltól" - írja az újság.
Az NPR amerikai közszolgálati rádió budapesti riportban számolt be a Klubrádió frekvenciájának ügyéről és a magyar sajtó helyzetéről. A riporter - Bolgár György véleményét tolmácsolva - azt mondta, a 65 éves rádiós újságíró szerint "a média szabadsága még a kommunista érában is idővel fokozatosan javult; a légkör ma, mint mondja, a legrosszabb azóta." Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár a rádiónak kijelentette, "a sajtószabadság szent és sérthetetlen ebben az országban". Az EU azonban nem biztos efelől, megfigyelői is felhívták a figyelmet a Klubrádió ügyére - tette hozzá az NPR tudósítója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.