Le Figaro: Brüsszel attól tart, hogy egy Hugo Chávezt talál a Duna-parton

Erhard Busek, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) korábbi minisztere szerint az osztrák és a magyar politikai felelősöket egyaránt "rendre kell utasítani". Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az osztrákokat sógoroknak szokás nevezni. A legutóbbi magyarországi fejlemények miatt "aggodalmasan meg kell kérdeznünk, vajon mindent el kell-e tűrni rokonságon belül és egy barátságban" - tette hozzá. Busek szerint a magyarországi események aggodalomra adnak okot a demokrácia és a jogállam helyzetét illetően.

Üdvözölte, hogy az európai intézmények állásfoglalást fogalmaztak meg, egyúttal hozzátette, hogy ezek "bizonyára lehettek volna jóval energikusabbak is". Felidézte, hogy 2000-ben 14 uniós kormány tiltakozott, amikor az ÖVP koalícióra lépett az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). Úgy vélekedett, ami Budapesten most lejátszódik, "az összehasonlíthatatlanul drámaibb, mint a bécsi koalíció volt, amely akkor még egyáltalán nem is hozott intézkedéseket". Ezzel összehasonlítva az európai intézmények és a tagállamok reakciói "több mint szerények".

"A legszerényebben szeretett hazám és - még fájdalmasabb módon - pártom, az ÖVP viselkedik" - írta. Ausztria mindig nagy szolidaritással viseltetett Magyarország iránt, azonban úgy tűnik, ez az érzékenység gyorsan csökken. Az osztrák demokrácia helyzetét is - több, a belpolitikai napirenden lévő ügyre utalva - "sajnálatosnak" nevezve azt írta, az elégedetlen állampolgárok gyűlései nem elegendőek.

Der Standard

A Der Standard tudósítást közölt az Európai Bizottság Magyarországot érintő vizsgálatáról. A bizottság két nehéz fegyvert vonultat fel Magyarországgal szemben - fogalmaztak a Thomas Mayer brüsszeli tudósító és a Magyarországgal rendszeresen foglalkozó András Szigetvary jegyezte cikkben. A testület szóvivőjének a nyilatkozatára hivatkozva a szerzők úgy vélték, félreérthetetlenül kiderült, a bizottság erőteljesen kételkedik abban, hogy az újonnan elfogadott "alkotmányos törvények" megfelelnek-e az EU-jognak". Emlékeztettek arra, hogy "A bizottság hasonló +ultimátumot+ intézett korábban a médiatörvény ügyében Magyarországhoz és korábban a romák kitoloncolása feletti vitában Franciaországhoz. Végül egyik alkalommal sem került sor eljárásra, hanem korrekciókra" - írták. Súlyosabb lehet a másik brüsszeli fenyegetés, a túlzott deficit eljárás - vélték a tudósítók. Ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy Olli Rehn "először a történelemben" azzal fenyegetett, hogy megvonhatják a kohéziós támogatásokat Magyarországtól.

Neue Zürcher Zeitung

A svájci Neue Zürcher Zeitung beszámolt arról, hogy Magyarország előfeltételek nélküli tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutalappal. A lap kitért a tervezettnél nagyobb költségvetési hiányra, valamint Járai Zsigmond lemondására is, és felidézte, hogy harmadikként a Fitsch is megvonta a befektetői ajánlású devizaadós-besorolást Magyarországtól.

The Wall Street Journal

A The Wall Street Journal európai kiadása szerint az Európai Bizottság szerdai bejelentései azt jelzik, hogy tovább romlott az EU és Magyarország viszonya. A lap EU-s tisztségviselőktől úgy értesült, hogy a brüsszeli bizottság megítélése szerint a bírák kötelező nyugdíjazási határidejének 70-ről 62 évre történő leszállítása sérti az életkor alapján való diszkrimináció uniós tilalmát. Az EU valószínűleg megtámadja azt a törvényt is, amely "a bírák és ügyészek kiválasztásának lehetőségét egyetlen hivatal kezében összpontosítja", valamint az adatvédelmi és a jegybanktörvényt - írta EU-forrásra hivatkozva a WSJE. "A központi bank függetlensége szentségnek számít az EU (alap)szerződésében" - jegyezte meg a lap.

The Economist

A The Economist az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos bejelentéseiről és a magyar belpolitikai fejleményekről közölt értékelő írást. A tekintélyes gazdasági-politikai folyóirat közép-kelet-európai blogrovatában (Eastern Approaches) megjelent cikk felidézi, hogy Brüsszel jogi eljárásokat is kilátásba helyezett egyes sarkalatos törvények miatt, emellett Magyarország Olli Rehn pénzügyi és gazdasági ügyekben felelős bizottsági alelnöktől is megrovást kapott az államháztartási hiány leszorítására tett, ám elégtelennek ítélt intézkedések miatt.

A The Economist szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök e héten megjelent hosszú, bíráló írása is "sokkhullámokat kavart" a politika és a média vezető köreiben, és a Fideszt is "megrázta". Ez érthető is: Bajnai Gordon technokrata kormány élén állt, amely stabilizálta a gazdaságot. Elődjétől, Gyurcsány Ferenctől eltérően nem volt tagja a régi kommunista elitnek, így "nem lehet rákenni a komcsi jelzőt". Kinézete modern, nemzetközileg pedig nagyra becsülik. A szerző szerint a Fidesz támogatottsága elpárolgóban van, és elemzők szerint "van üresedés a politikai piacon" egy centrista, üzletbarát, a demokratikus normák mellett elkötelezett párt számára. Bajnai, aki nem zárta ki visszatérését a politikába, nyilvánvaló jelölt lehetne egy ilyen párt vezetésére - áll a The Economist írásában. A folyóirat szerint "a bólogató emberekkel és vigyorgó lakájokkal körülvett" Orbán Viktor miniszterelnök jövője valószínűleg nem a magyar parlament aranyozott folyosóin, hanem Brüsszelben és Washingtonban dől el.

BBC

A BBC Megkérdőjeleződött a magyar demokrácia és jólét címmel tette közzé Paul Mason, a brit műsorszolgáltató gazdasági szerkesztőjének helyszíni videós riportját. Mason szerint a válság a hatodik évébe lépett Magyarországon, a forint az összeomlás szélén áll, az embereknek pedig rá kell jönniük, hogy "a kormány, amelyet a problémák megoldására választottak meg, Európa páriájává válik". A BBC szerkesztője ismertette az Orbán-kormány néhány fontosabb törvénymódosítását, hangsúlyozva, hogy "a múlt héten több tízezer magyar vonult utcára, hogy - szavaikkal élve - Orbán alkotmányos puccsa ellen tüntessen". A brit újságíró rámutatott, hogy a magyarok "Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan alacsonyabb gazdasági növekedéssel és adósságválsággal szembesülnek, de lényegi különbség, hogy a Duna partján már kipróbálták a szakértői kormányt", amire az előző választásokon a válasz a "jobbra tolódás" volt. Bár az új nemzedék "nem ismerte a kommunizmust, kezd közeli ismeretségbe kerülni a gazdasági nacionalizmussal. Az ígéret úgy szólt, hogy az Európai Unió garantálni fogja a liberális és szociális értékeket, a demokráciát és a jólétet. Most ezek mindegyike megkérdőjeleződött" - zárta budapesti riportját Mason.

Le Figaro

A konzervatív Le Figaro szerint az Európai Bizottság megtette "az első politikai lépést az ügyetlen magyar miniszterelnökkel szemben", ami a "nyitánya lehet egy olyan erőjátéknak, amely gyorsan mozgósíthatja az európai fővárosokat és képviselőket Strasbourgban". Olli Rehn pénzügyi biztos bejelentése csak "a figyelmeztető lövése volt egy, - úgy tűnik - előre eltervezett kampánynak az egykori antikommunista hős félresiklásával szemben". A lap brüsszeli tudósítója megjegyezte, hogy az Európai Unió eddig - csak félszavakkal - a sajtó és az ellenzék megregulázását hányta a budapesti vezető szemére. Az EU-t azonban most már nyugtalanítja az is, hogy Orbán Viktor pártembereket helyezett a függetlennek tartott intézmények élére, s Brüsszel attól is tart, hogy "egy nap arra ébred, hogy egy Hugo Chávezt vagy egy Aljakszandr Lukasenkát talál a Duna-parton" - hangsúlyozta a lap.

A "második, azonnali sortűz politikai jellegűnek ígérkezik" - fogalmazott Jean-Jacques Mevel az Európai Bizottság által kilátásba helyezett figyelmeztető levelekre utalva, amelyekben Brüsszel három, közelmúltban elfogadott törvény "átírását akarja Orbántól kikényszeríteni". A lap kitért arra is: a miniszterelnök jelezte, hogy kész tárgyalni. Miután ahhoz, hogy 2012-ben fizetőképes maradjon, szüksége van az EU és az IMF legalább 15 milliárd eurós hitelkeretére - állította a tudósító. Hozzátette: "Az elvárt változtatásokra viszont nem tett ígéretet".

A Le Figaro szerint az Ausztriával szembeni szankciók kudarca után ugyanakkor "senki nem hiszi, hogy a luxemburgi bírák ítéletével való fenyegetés megijesztené a magyar miniszterelnököt". A keményebb hanggal az Európai Bizottság "a két másik európai zászlóaljat", a Parlamentet és a tagállamokat összefogó tanácsot akarja az arénába hívni - írta a Le Figaro, s arra is felhívta a figyelmet, hogy "eddig sem Németország, sem Magyarország szomszédai nem fejezték ki érzéseiket, az pedig talán döntő lehet Orbán Viktor jövője szempontjából".

Le Monde

A liberális Le Monde is azt hangsúlyozta, hogy Brüsszelből az első fellépés a magyar kormánnyal szemben költségvetési és pénzügyi kérdésekben történt, amit sajnálnak azok, akik azt szerették volna, ha a szerződések védelmezőjeként az Európai Bizottság inkább a demokratikus elvekért emel szót. Jean-Pierre Stroobants, a lap brüsszeli tudósítója megjegyezte, hogy Orbán eddig süketnek mutatkozott, amikor Brüsszel a leginkább vitatott - az igazságszolgáltatást, a médiát vagy a személyes adatok védelmét érintő - intézkedések revíziójára kérte, "nem is beszélve a szomszédos országokban élő magyaroknak adott jogokról". A lap szerint az Európai Bizottság ezekben a kérdésekben egyelőre még húzza az időt, de valójában már végzett a magyar jogszabályok elemzésével. Amennyiben Orbán nem hajlandó továbbra sem változtatni az álláspontján, elképzelhető, hogy Magyarországnak január 17-től más szankciókkal is szembe kell néznie. Az viszont egy hosszadalmas és bonyolult folyamatot indítana el, amelyhez valamennyi tagállam belegyezésére szükség lenne - mutatott rá a Le Monde.

L''Express

A L''Express budapesti riportja szerint Orbán Viktor lassanként minden hatalmi ágat maga alá rendel, s miközben "demokratúra" jön létre Európa szívében, az egyéb gondokkal küszködő uniós országok késlekednek a fellépéssel. Az Operaház előtti kormányellenes tüntetés kapcsán Axel Gyldén cikkíró úgy vélte, hogy a köztelevízióban tapasztalható "hivatalos félretájékoztatás" jól illusztrálja a hangulatot Magyarországon, "ahol Daniel Cohn-Bendit európai képviselő szavai szerint másfél éve egy jobboldali Hugo Chávez uralkodik". Orbán a Fidesz kétharmados parlamenti többségének köszönhetően 2010 áprilisa óta egyszemélyi vezetőként kormányoz, s olyan politikát valósít meg, amely egymás után iktatja ki a hatalmi ellensúlyokat: a médiát, az igazságszolgáltatást, a jegybankot.

"Egy kissé megalomániás célja az is, hogy rendszerét tartóssá, a politikai váltógazdaságot pedig teljesen vagy majdnem lehetetlenné tegye, és hogy mindenekelőtt olyan grandiózus személyiségként vonuljon be a történelembe, aki alapjaiban határozta meg hazája sorsát" - fogalmazott a politikai hetilap. "Magyarország már nem felel meg egyértelműen egy olyan jogállam kritériumainak, ahogy azt Európában érteni szokás. Nem egy olyan rendőrállamról van szó, mint Lukasenka Fehéroroszországa, de másfél év alatt ... Magyarország a diktatúra és az államcsőd szélére jutott" - fogalmazott egy európai diplomata a lapnak. A L''Express szerint az Európai Unió jelenleg válaszút előtt áll. Magyarország szankcionálása ugyanis összerántaná Orbán Viktor táborát és azokat, akik a Magyarország elleni összeesküvés-elméletet hirdetik. A szankciókról való lemondás viszont azt jelentené, hogy az EU feladja a demokratikus politikai Európáról alkotott elképzelését - írta a lap.