Martonyi: Nem kérünk beavatkozást a szomszédos országokkal való vitáinkban

Kérdésre válaszolva elmondta: „részletes elemzésbe kell menni” azokkal, akik külföldön bírálják a kormány egyes intézkedéseit. Tárgyszerű, a valóságon alapuló vita kell, és nem szabad, hogy ebből a valóságtól elrugaszkodott „vallásháború” szerű legyen, jegyezte meg. A tudatlanság gerjeszti az előítéleteket, emelte ki, ezeket el kell oszlatni.        

A külképviseletek vezetői a kormány egészét képviselik, ők ott „kvázi a kormányfők”. Nincsenek önálló külügyminisztériumi szempontok, kormányban és országban kell gondolkozni, magyarázta Martonyi János.   

Fontos a gazdasági érdekekhez politikai támaszt is adni, például magasszintű látogatásokkal, hangsúlyozza Martonyi. Gondolkodásban is nyitni kell a világra, „csökkenteni kell a provinciális gondolkodásunkat”, emelte ki.  

Az még a jövő kérdése, hogy mi lesz a magyar válasz egy esetlegesen többsebességes Európára, mondja Martonyi. Lehet, hogy Brüsszelben is vannak, akik megorroltak Magyarországra, de itt is vannak, akik haragszanak Brüsszelre, fűzte hozzá.     

A hozamhisztériát, a tüzet előbb el kellene oltani, ez az elsődleges feladat, mondta Martonyi, utalva a dél-európai államkötvény-piacokon kialakult helyzetre. Nem kérünk beavatkozást a szomszédos országokkal való vitáinkban, hangsúlyozza Martonyi. Szerinte a magyar-román kapcsolatok rég nem voltak olyan jók, mint az elmúlt két évben – igaz, egyelőre kérdés, hogy ez hogyan megy majd tovább.     

A közös kül- és biztonságpolitika erősödik, mert az EU 27-ek közösen hatékonyabban tudják érvényesíteni érdekeiket, mondta. A meghatározó országokban való személyes jelenlétet nem pótolja semmi, ezt nem szabad leépíteni, figyelmeztetett.    

Egy fontos tanulságot levonhatunk: diplomáciára minden körülmények között szükség van, mondja Martonyi. Változások persze vannak: növekszik a szövetségi rendszerek szerepe. Mi továbbra is a transzatlanti szövetségben látjuk biztonságunk zálogát, fűzte hozzá.