Erősödik a kínai nyomás Brüsszelen

 Az EU által Kínára kivetett fegyverembargó eltörlését és Kína valódi piacgazdaságként való elismerését követelte Ven Csia-pao kínai miniszterelnök tegnap Brüsszelben a 15. EU-Kína csúcsértekezleten. Ezeken a kérdéseken „tíz éve keményen dolgozunk, mégis nehezen találunk megoldást” – panaszolta a kormányfő. A beszéd közvetítése végül meg lett szakítva, mivel a DPA értesülései szerint a kínai fél jelezte, hogy Csia-pao megjegyzéseit nem a nyilvánosságnak szánta.
A tisztségéből hamarosan távozó kormányfő valóban kényes témákba tenyerelt bele. Ami a fegyverembargót illeti, ezt az EU az 1989-es Tienanmen téri vérengzés után rótta ki a továbbra is kommunista párt által vezetett országra. A piacgazdasági elismerés pedig azért fontos Peking számára, mert ez végre megvédené a kínai cégeket a dömpingellenes intézkedésektől – legutóbb a kínai napelem-gyártó vállalatokkal szemben kezdeményezett ilyen eljárást az EU.

Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke mindenesetre méltatta a 2003-tól hivatalban lévő kínai kormányfőt, mondván, hogy nagy szerepe volt a két térség közötti kapcsolatok fejlődésében. Az EU és Kína ma már minden korábbinál jobban tudatában van annak, hogy kölcsönösen függnek egymástól, mondta van Rompuy.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke beszédében megjegyezte, hogy a két fél közötti „stratégiai partnerség” többek között „kölcsönös tiszteleten” alapul, amely keretében olyan témákról is képesek beszélni, amelyekben „nem mindig egyezik” a véleményük. Ide tartozik például az emberi jogok, ezen belül Tibet és az ellenzékiek bebörtönzésének kérdése, mégha Barroso ezek említését kerülte.
Az uniós vezetők azért tartózkodnak a kínai politikai viszonyok nyílt kritizálásától, mivel a két térség gazdasága mára teljesen összefonódott: Kínának az EU az első számú, az EU-nak pedig – az Egyesült Államok után – Kína a második legnagyobb kereskedelmi partnere. A kereskedelmi forgalom az elmúlt 30 évben ugrásszerűen megnőtt: míg 1978-ban mindössze négymilliárd euró volt ez a mutató, addig 2011-ben már 428 milliárd euró értékű áru áramlott az európai közösség és a távol-keleti ország között.

Különösen szembetűnő volt a fejlődés az elmúlt években: 2007 és 2011 között évenként átlagosan 8,9 százalékkal emelkedett az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalom, miközben az EU és az egész világ között mindössze 4,7 százalékkal bővült az üzlet uniós adatok szerint.
Tavaly az EU-ba érkező áruknak 17 százaléka származott a távol-keleti országból, azaz a legtöbb iparcikket Kínából hozza be az öreg kontinens. Ezzel párhuzamosan az európai közösség 136 milliárd euró értékben vitt ki árukat a világ legnépesebb országába, ami a teljes EU-export 8,8 százalékát jelenti.

Féltek a kényes kérdésektől
Nem mindennapi ok miatt maradt el az EU-Kína csúcs végére tervezett közös sajtótájékoztató. A Reuters úgy tudja, a történtek hátterében az áll, hogy a kínai illetékesek ellenőrizni szerették volna, milyen újságírókat engednek be az eseményre, az EU azonban elutasította ezt a kérést. Uniós források szerint a kínai politikusok így szerették volna elkerülni a kellemetlen kérdéseket – például Tibettel kapcsolatban –, illetve azt, hogy tajvani újságírók is kérdéseket tehessenek fel számukra.