Jávor: A kormány elverné az MNB tartalékait

– Egy szavazattal, 8:7 arányban nyert Schiffer Andrással szemben. Ez a szoros eredmény azt jelenti, hogy ennyire hasonlítanak, vagy két közel azonos erejű tábor van a frakcióban?
– Ez azt jelenti, hogy a frakció szerint mindkettőnk tapasztalatára, elképzeléseire és képességeire szükség van, és ahhoz, hogy mindazokat az értékeket, amelyekért az LMP létrejött, meg tudjuk jeleníteni, együtt kell folytatnunk a megkezdett munkát. Kettőnk elképzelései között egyébként legfeljebb hajszálnyi különbségek vannak, és ezek is inkább hangsúlybeli, nem stratégiai különbségek. A tisztújítás óta tartó intenzív munka is azt jelzi, ugyanarra vállalkoztunk.

– Az elmúlt hetekben, Kukorelly Endre  távozásakor is szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy „bandaháborúk” miatt mondott le a mandátumáról. Vannak feszültségek a pártjukban?    
– Kukorelly Endre távozása egyedi eset, és a kezdetektől tudtuk, hogy el fog jönni ez a pillanat, hiszen az elején tisztáztuk, nem vállalja az egész ciklust, és nem tekinti magát hivatásos politikusnak. Ezentúl más eszközökkel fogja segíteni a munkánkat. Januárban valóban voltak személyes ellentétek a párton belül. A futószalag-törvénykezés közben nem tudtunk megfelelő figyelmet fordítani arra, hogy a pártfejlődés természetes következménye miatt kialakuló feszültségeinket kezeljük. Ezen már túl vagyunk, egység van a frakcióban.

– Miért gondolják, hogy utcai politizálással valóban meg lehet szólítani embereket, és nem csak figyelemfelkeltésre jók a látványos akciók?
– Azzal, hogy egy nap alatt el lehet fogadni egy törvényt, bohózattá degradálták a parlamenti politizálást, és nem biztos, hogy nekünk ebbe kell az összes energiánkat beletennünk. A közgépes akció után kereskedelmi csatornák reggeli tévéműsoraiban, bulvárlapokban szerepeltünk, és olyan médiafigyelmet tudtunk generálni, amit előtte nem. Olyan műsorokban tudtunk a közpénzek elköltésének visszásságairól beszélni, amelyekben ilyesmiről még soha nem volt szó. Most végre van. És ez a lényeg, hogy meg tudjuk-e mutatni a széles nyilvánosságnak azt, miként működik ez az oligarchikus  kormányzati rendszer. Azt, hogy hogyan lesz magánvagyon a közpénzekből. Én úgy gondolom, ez is hozzájárult ahhoz, hogy mára kialakult egy kormányváltó közhangulat az országban.

– Ezen a téren valóban vannak eredményeik, de nem szorult ezzel háttérbe az LMP ökopolitikai  irányvonala?
– A demokratikus intézmények, a társadalmi szolidaritás  és méltányosság, az állampolgári részvétel, a közélet átláthatóságának és tisztaságának védelme, amire az elmúlt két évben koncentráltunk, maga az ökopolitika. Ezzel együtt az igaz hogy a parlamentbe jutás idején más jellegű politizálásra készültünk: a szakpolitikai ambícióink hangsúlyosabbak voltak. Nem a mi választásunkon múlott, hogy az energiánk jelentős részét olyan ügyekre – a demokratikus intézmények maradékának megvédésére, az intézményesült korrupció elleni harcra, alapvető emberi  jogoknak a kormánnyal szembeni megvédésére – kell fordítanunk, amelyeknek kevesebb közük van a hagyományos ökológiai, zöld témákhoz.

– A környezetvédelmi hatásait illetően a zöld szervezetek kevésbé szoktak bánkódni az üzemanyagárak emelkedése miatt. A parlamentből nézve  mit szólnak ehhez?
– Hogy egy fogyóban lévő környezeti erőforrás ára hosszabb távon felfelé tart, ráadásul a piac egyre inkább a hozzá kapcsolódó környezeti károkat is beárazza, azon nincs mit csodálkozni.

–Azt tudják, kik most az LMP törzsszavazói, milyen összetételű  a szavazótáboruk? Változott ez a választások óta?

– 2010-ben egy színes választói bázis alakult ki az LMP körül, és ez a sokszínűség azóta is megmaradt. Akkor, nyilvánvalóan sokan csak egy ígéretre  szavaztak, olyat is beleláttak az LMP-be, ami akkor sem volt és nem is lesz benne. Ezek a szavazók azóta erre rájöttek, viszont az elmúlt másfél évben az LMP következetes politikájával  meggyőzött legalább annyi szavazót, mint amennyit az említett okok miatt elveszített. És ez sokkal biztosabb bázis, mint amelyik bevitt minket a parlamentbe. Ami nagy siker, hogy a fiatal, elsőszavazó korosztály 10 százaléka velünk szimpatizál, és sok olyan támogatót is sikerült megnyernünk, akik politikailag nem voltak aktívak. Azt hiszem, a támogatóink aktívabbak és tudatosabbak, mint a többi pártszimpatizáns.

– A tisztújítás után nyilatkozta, hogy a kormányváltás érdekében már elkezdték az egyeztetéseket azokkal a politikai  szervezetekkel és parlamenten kívüli politikai pártokkal, amelyekkel a leginkább egyezik a véleményük. Melyek ezek? 
– A legmélyebb érdek- és nézetazonosságunk a Szolidaritással, a Millával és a 4K!-val van. Amikor azon gondolkodunk, hogy miként lehet egy működőképes szövetséget létrehozni 2014 utánra, akkor elsőként bennük gondolkodunk.

– A kormányváltás érdekében akár kényszerházasságot is kötne a párt? A Népszabadságnak nemrég úgy nyilatkozott, hogy attól függ az együttműködés lehetősége, hogy az MSZP hogyan változik 2014-ig. Korábban elutasítóbbak voltak.
– Ezzel kapcsolatosan egyértelmű a kongresszusunk állásfoglalása: nem szeretnénk választási együttműködést a  szocialistákkal. Az ország jelenlegi helyzetéért ugyanis nemcsak a mostani Fidesz-kormányt, hanem az azt megelőző két évtized valamennyi kormányát is felelősség terheli. Ha pusztán csak annyi lenne a célunk, hogy a  Fidesz-kormányt bármi áron leváltsuk, éppen azt a politikai állapotot állítanánk vissza, ami a 2010-es választásokon  a Fidesz kétharmadát eredményezte. Ezt nem szeretnénk.

– Gyurcsány Ferenccel milyen a viszonyuk? Úgy tűnik, ő már nem haragszik, éppen a napokban nyilatkozta, hogy együttműködne az LMP-vel.
– A személyes harag nem gondolnám, hogy politikai kategória lenne, ahogy amikor azt a bizonyos feljelentést megtettük, bennünket sem valamiféle  Gyurcsány-ellenes személyes indíték vezérelt, hanem az, hogy végre kiderüljön, mi történt  a Sukoró-ügyben. Ahogy a mostani kormány korrupciógyanús intézkedéseivel is bíróságra  mentünk. A Demokratikus Koalícióval pedig semmiféle közösséget nem látok azon kívül, hogy le akarjuk váltani  a kormányt, ez azonban nem  elegendő ahhoz, hogy együttműködjünk velük, de a kongresszus erről is határozottan  nyilatkozott.

– Mindenesetre a jelenlegi közvélemény- kutatási adatok alapján kisebb csoda kellene ahhoz, hogy a kormányt leválthassa az ellenzék. Az LMP szerint hogyan sikerülhet? 
– A közvélemény-kutatások szerint a választók több mint 50 százaléka nem pártválasztó, többségük nem is menne  el szavazni, ha ma lennének a választások, közülük kell visszacsábítani minél többet a politikához, és a Fideszről  lemorzsolódott, mérsékelten konzervatív választókat kell megnyerni. Csak így lehet leváltani az Orbán-kormányt. Ehhez persze nem elég az elhatározás, a következő másfél év feladata, hogy megmutassuk, 2014-ben, négy év katasztrofális kormányzás után, hogyan rendeznénk be az országot. Hogyan teremtenénk munkahelyeket, milyen lenne az adórendszer, milyen lenne az az oktatási rendszer, amiből az alacsony jövedelműek gyermekei sem maradnak ki, vagy hogyan indítanánk be a befagyott és az Orbán-kormány által mély válságba sodort gazdaságot. Úgy látjuk, hogy sem a kormány gazdaságpolitikája, sem a 2013-as költségvetés nem válasz minderre, ahogy nyilvánvalóan az sem, hogy féldiktatúrákkal kétes üzleteket kötünk.

– Rögtön az első parlamenti héten sok szó esett az IMF-tárgyalásokról  és a feltételekről. Az LMP szerint bármi áron szükség van a megállapodásra?
– Ez a „bármi áron” forgatókönyv valószínűleg csak Orbán Viktor fejében létezik. Aki már látott közelről IMF-megállapodást, azt tudja, hogy az egyezkedés nem a szervezet „követeléseiről”, hanem a kölcsön visszafizetését garantáló gazdasági környezet kialakításáról folyik. Az igazi kérdés mindezzel együtt nem az IMF elvárása. Arra kell választ kapnunk, hogy az Orbán-kormánynak van-e a tündérmeséken túlmutató javaslata a kétévnyi gazdasági  katasztrófakormányzás nyomán kialakult válsághelyzet kezelésére – IMF-fel vagy IMF nélkül. Ha képesek egyensúlyban tartani a költségvetést, finanszírozni a közszolgáltatásokat, az egészségügyet,  az oktatást, véget vetni  az adókivetési hisztériának és a megszorítások sorozatának, helyreállítani a nemzetközi közösség bizalmát az IMF-hitel nélkül, legyen úgy. De ilyen  programot nem látunk, azon a ki nem mondott, de sejtetett őrületen túl, hogy a Nemzeti Bank tartalékait vernék el fenntarthatatlan kormányzásuk finanszírozására.

– Ahhoz mit szólna, ha önnek is postáznák a polgári védelmi szolgálatra mozgósító levelet? Válaszolna?
– Annak nem látom akadályát, hogy válaszoljak, amennyiben az adatkérés és az adatkezelés törvényességét a levél alapján biztosítottnak látom. Azt viszont aggályosnak látom, hogy a Fidesz apró lépésekkel próbálja visszacsempészni a  szinte teljes politikai és társadalmi konszenzussal nyugdíjba küldött általános sorkötelezettség  bizonyos elemeit.