Reagált a Fidesz a baltás gyilkos kiadására

"A Fidesz teljes mértékig azonosul a kormány hivatalos álláspontjával, az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelően történt. Ez egy nemzetközi jogilag rendezett és lezárt ügy" - közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője szombaton az MTI-vel.

A témával kapcsolatos cikkünket itt elolvashatja

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az üggyel kapcsolatban pénteken délután adott ki közleményt, ebben egyebek mellett azt írták, hogy az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján.

Emlékeztettek arra, az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át.

Azt írták, a Magyarországon 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez az átszállítását kérte Azerbajdzsánba.

Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese, azt a magyar Országgyűlés az 1994. évi XX. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény szerint az egyik fél területén elítélt a kiszabott büntetés letöltéséhez az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a másik fél területére átszállítható. Az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az egyezmény alapján szállítsák át.

Rögzítették: a végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává. A végrehajtás folytatása esetén a végrehajtó állam kötve van az ítéletnek az ítélkező államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához - mutatott rá a KIM közleménye.
   
Barack Obama is aggódig

Barack Obama aggódik a Ramil Safarovnak adott azeri elnöki kegyelem miatt, s Washington arra kéri Budapestet, magyarázza meg, miért döntött úgy, hogy hazaengedi az azeri katonatisztet, akit Magyarországon egy örmény katonatiszt meggyilkolásáért ítéltek el - derült ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa, valamint az amerikai külügyminisztérium szóvivője által pénteken kiadott közleményekből.

"Obama elnököt mélységes aggodalommal töltötte el a mai bejelentés, miszerint Azerbajdzsán elnöke megkegyelmezett Ramil Safarovnak" - áll a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Tommy Vietor által kiadott közleményben.

"Tolmácsoljuk az azeri hatóságoknak a Safarovnak adott kegyelem miatti csalódottságunkat. Ez a cselekedet ellentétes a regionális feszültség csökkentése és a megbékélés érdekében tett erőfeszítésekkel" - hangsúlyozta a közlemény.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője hozzátette, hogy Magyarországot is megkérték arra, magyarázza meg a Safarov hazaküldésével kapcsolatos döntését. 

Közleményt adott ki pénteken az üggyel kapcsolatban Patrick Vetrell, az amerikai külügyminisztérium szóvivője is, aki úgy fogalmazott: "További részleteket várunk Magyarországtól azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy Safarovot átengedteAzerbajdzsánnak".

A külügyi állásfoglalás is arról szólt, hogy az Egyesült Államokat aggasztja a kegyelem, amelyben az azeri elnök a Bakuba pénteken hazatérő katonatisztet részesítette. A dokumentum emlékeztetett arra, hogy Safarov életfogytig tartó szabadságvesztését töltötte Magyarországon, amiért 2004-ben, egy budapesti NATO-képzésen meggyilkolta Gurgen Margarjan örmény katonatisztet. Vetrell rámutatott, hogy az amerikai külügyi tárca magyarázatot vár Azerbajdzsántól, és elítél minden olyan lépést, amely szítja a térségbeli feszültséget.

A témával kapcsolatos jegyzetet itt elolvashatja

Háttér

Miután Magyarországról átszállították Azerbajdzsánba, szinte azonnal elnöki kegyelmet kapott Ramil Sahib Safarov, aki Budapesten egy baltával lemészárolta örmény katonatársát 2004-ben.

Azerbajdzsánba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult tegnap Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért. Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték azeri hírportálok szerint.

Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult, s 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte háromszorosan minősülő, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, előre kitervelten elkövetett emberölés és emberölés előkészülete miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.

Az ítélet szerint Safarov Sahib azért lépett be a hadseregbe, hogy minél több örményt öljön meg. A vádlott, amikor az örményeket mosolyogni látta, úgy érezte, úgy viselkednek, mint a győztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben. Bosszúvágya folyamatosan nőtt az örményekkel szemben. Szerinte Margarján provokálta őt és meggyalázta nemzeti jelképeit.

Ezért hajnalban a sértett szobájában többször rávágott a nyakára, fejére, mellkasára és végtagjaira, az áldozat fejét majdnem elválasztotta testétől. Odaszólt a szomszéd ágyon fekvő magyarnak, téged nem bántalak, ezután be akar törni a következő kollégiumi szobába, hogy egy újabb örményt meggyilkoljon.

Ügyvédje azzal érvelt, hogy Safarov elmebeteg, aki a Hegyi Karabah autonóm területért folytatott azeri-örmény háború okozta poszttraumatikus stresszbetegségben szenved. Védője már akor kijelentette, hogy Safarovot a hazájában hősnek tekintik, az örmény megölése nem számít bűnnek, a brutális cselekmény elkövetőjét a hőssé válás motiválta. Safarov később a börtönben rátámadt az őrségre, emiatt újabb eljárást indítottak ellen.

„Helyreállt az igazság” – jelentette ki Safarov Bakuban, akit szabadulása egy „kissé meglepte”. A 35 éves férfi kész továbbszolgálni országát és népét. 2007-ben Safarov az utolsó szó jogán megbánta tettét.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken azt közölte, hogy az átszállított Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését. Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján.

Az 1983-as strasbourgi egyezmény alapján az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy szállítsák át. Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese. A végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász úgy vélte Safarov kiadásával Magyarország nem követett el nemzetközi jogsértést, a vonatkozó európai egyezmény szabályainak megfelelően, jogszerűen járt el. A nemzetközi jogász szerint azonban „lehetett tudni, lehetett számítani rá, hogy ez lesz a dologból”.

Példaként állítják a fiatalok elé

1988-ban polgárháborúba torkollottak Örményországban és Azerbajdzsánban az autonómiáját elvesztő Hegyi-Karabah hovatartozása miatt kitört milliós tömegű tüntetések. Az etnikai tisztogatásnak és népirtásnak ezrek estek áldozatul, a harcok 1994-ben fegyverszünet nélkül megszakadtak.

Örményországgal azóta megszállás alatt tartja Azerbajdzsán területének 40 százalékát. Az azeri elnök az örményeket Azerbajdzsán első számú ellenségének nevezte. Elmira Szulejmanova azeri ombudsman szerint „Safarovot példaként kell állítani a fiatalok elé”. Egy azeri lap az „év emberének” választotta, iskolákat is készültek elnevezni róla.

Felháborodás Örményországban

„Az, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak a bűnöző Ramil Safarovot, minimum értetlenséget és felháborodást kelt, mert világos volt, hogy mi vár Azerbajdzsánban erre a gyilkosra” – hangoztatta tegnap Eduard Sarmazanov. Az örmény parlamenti alelnök szerint az elnöki kegyelem újabb bizonyítéka annak, hogy Azerbajdzsánban állami szinten érvényesül az örmények iránti gyűlölet és a fasizmus politikája.

Sarmanazov szerint ez a megdöbbentő lépés, a gyilkos kegyelemben részesítése nem maradhat válasz nélkül, a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie. Hovik Abrahamján, az örmény parlament elnöke tegnap lemondta szeptemberi magyarországi látogatását.

Szerzs Szargszján örmény elnök tegnap összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését, rendkívüli értekezletre hívták az ENSZ-tagországok diplomáciai képviseleteinek Örményországban akkreditált vezetőit is, valamint az országban működő nemzetközi intézmények vezetőit. A nemzetközi közösség fellépését sürgették.

Nazeli Vardanján, az agyonvert Gurgen Markarján családjának ügyvédje kijelentette, hogy Örményországnak pert kell indítania Azerbajdzsán ellen a Safarovnak adott elnöki kegyelem miatt. Szerinte Safarov kiengedése után Azerbajdzsán viseli a teljes felelősséget a Budapesten elkövetett gyilkosságért.

Larisza Alaverdján örmény parlamenti képviselő még csütörtökön Jerevánban azt hangoztatta, hogy Azerbajdzsán Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Az emberi jogvédő több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben.

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban járt Azerbajdzsánban, ahol a biztonságosabb európai gázellátás érdekében szorosabb együttműködést sürgetett a Kaszpi térséggel. Találkozott a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és a kaukázusi ország állami olajipari vállalatának vezérigazgató-helyettesével is, de hogy felmerült-e Safarov ügye, arról a hírügynökségi tudósításokban nem esett szó. Örmény civil szervezetek a múlt héten közleményben tiltakoztak Safarov esetleges kiadatása ellen.

MTI - Világgazdaság Online-->