TI: A megvesztegetett személyeket még csak nem is keresik a hatóságok

Magyarország továbbra is az igen gyengén teljesítő országok között van a korrupciós listán. Ez az egyik elkeserítő tapasztalata „A korrupció exportja?” címmel kiadott jelentésnek. A OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének végrehajtását idén is 37 országban vizsgálta a Transparency International.

Míg nemzetközi szinten több mint 250 személyt és 100 céget vontak felelősségre nemzetközi vesztegetések miatt az adott országokban az elmúlt évben, addig Magyarországon csupán 11 ilyen nyomozás indult tavaly. Ezek részleteiről semmit sem lehet tudni, ám ítélet egy sem született ilyen bűncselekmények miatt és egy nagyobb ügy sem került nyilvánosságra – állapította meg a jelentés.

A Magyar Olaj és Gázipari Nyrt.-t érintő horvát büntetőeljárás kapcsán a magyar hatóságok tavaly nyáron nemzetbiztonsági okokból utasították vissza a nemzetközi jogsegélykérelmet. Más korrupciós ügyekben pedig – noha külföldi hatóságok magyar szálakat is találnak –, a magyar hatóságok nem indulnak el. „Érthetetlen, hogy történhet meg az, hogy egy nemzetközi vesztegetési ügyben a külföldi vesztegető ellen büntetőeljárások folynak, mint például a Gripen-ügyben Csehországban, Ausztriában és Svédországban, de a Magyarországon megvesztegetett személyeket még csak nem is keresik a magyar hatóságok és külföldi kollégáik segítségét sem kérik” – kommentálta a jelentés megállapításait Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

A korrupcióellenes szervezet e témában kiadott ajánlásaiban arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen ügyekben nyomozó egyes rendőröknek és eljáró ügyészeknek nagyobb szakmai autonómiát kellene biztosítani, amikor arról hoznak döntéseket, hogy indítsanak vagy zárjanak le egy-egy nyomozást vagy éppen emeljenek-e vádat. Mind a rendőrségen és az ügyészségen több olyan szakemberre lenne szükség, akik a nemzetközi együttműködésekben részt tudnak venni és az összetett, határokon átnyúló ügyeket ki tudják nyomozni. Továbbá a kormánynak és az igazságszolgáltatás szerveinek egyértelművé kellene tennie, hogy magyar cégek külföldi vesztegetéseit nem lehet elnézni és a válság sem indokolja, hogy teret engedjenek akár csak az országhatárokon túl is a korrupciónak.