A világ legiskolázottabb országai - Magyarországot ne keressük az élmezőnyben

Kanada már 2000-ben is a legiskolázottabb ország volt – igaz, akkor a felsőfokú végzettségű felnőttek arány még „csak” 40 százalék volt. 2009-ben a GDP 6,1 százalékát költötték oktatásra – ez azonban kevesebb, mint a 6,3 százalékos OECD-átlag. A felsőoktatás viszont a büdzsé 2,5 százalékát kapja – ebben a mutatóban csak az USA és Dél-Korea előzi meg.

A lista második helyén álló Izrael az oktatási intézményekre költi a GDP 7,2 százalékát – ezzel a világ összes országa közül a 6. helyen áll. 2012-től immár – a Haretz napilap tudósítása szerint – az óvodákban sem kell fizetni.

Japán, ahol a 25-64 évesek 45 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 2009-ben „mindössze” a GDP 5,2 százalékát költik oktatásra (igaz, akkor ez a világ második legnagyobb GDP-je volt). 2010-ben a lakosság 96 százaléka rendelkezett legalább középfokú végzettséggel. A válság hatását mutatja ugyanakkor, hogy a 2012 tavaszán végzettek 15 százaléka augusztusban még nem állt alkalmazásban, és tanulmányait sem folytatta.

A 42 százalékkal a negyedik helyen álló Egyesült Államok költi GDP-arányosan a legtöbbet oktatásra általában, illetve felsőoktatásra: 2009-ben a két mutató rendre 7,3, illetve 2,6 százalék volt. A felsőoktatás finanszírozásának jelentős, a GDP 1,6 százalékára rúgó része a magánszektorból érkezik.

A lista ötödik helyezettje, Új-Zéland is büszkélkedhet rekordokkal. A felsőfokú tanulmányaikat megkezdők 16 százaléka választja első szakának valamelyik természettudományt – ezt a mutatót egyetlen ország sem übereli. Az ország népszerű a külföldiek körében, akik a felsőoktatásban részt vevők 14,2 százalékát adják.

Mindenki jól jár, ha a tanul polgár

A tanulásból az államnak és az állampolgárnak egyaránt előnyei származnak. Az OECD-tagállamok átlagát tekintve egy felsőfokú képzéssel az állam 100 ezer dollárnak megfelelő összeggel jár jobban (több beérkező adó és/vagy kisebb kiadások miatt), ami egy férfi esetében átlagosan négyszerese a felsőfokú képzés állami támogatásának. (Nőknél ez az arány 2,5 százalék).

Azt pedig, hogy az állampolgárok is jobban járnak, ha tanulnak, a munkaerőpiaci statisztikák (is) mutatják. 2008 és 2010 között OECD átlagban a munkanélküliség a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők körében 8,8 százalékról 12,5 százalékra ugrott. Ugyanez a mutató a (csak) középfokú végzettséggel rendelkező körében 4,9 százalékról 7,6 százalékra emelkedett, a felsőfokú végzettségűek körében viszont az eleve alacsony bázisról, 3,3 százalékról is csak 4,7 százalékra nőtt a ráta. A 10 legiskolázottabb OECD-tagállamban a felsőfokú végzettségűek 2,8-5,4 százaléka munkanélküli – a legkisebb arányt Ausztráliában, a legnagyobbat Kanadában regisztrálták a statisztikusok; a ráta mindenütt kisebb, mint a lakosság egészére vonatkozó.

A tíz legiskolázottabb ország

(Zárójelben a 25-64 évesek körében a felsőfokú végzettségűek százalékos aránya; az OECD-átlag 31 százalék, Magyarország mutatója 26 százalék.)

10. Írország (37)
9. Ausztrália (38)
8. Finnország (38)
7. Egyesült Királyság (38)
6. Dél-Korea (40)
5. Új-Zéland (41)
4. Egyesült Államok (42)
3. Japán (45)
2. Izrael (46)
1. Kanada (51)