Becsomagolták a radikális lépéseket

„Most nem indokolt a kurucos ellenállás” - Orbán Viktortól ritkán hallani az Európai Unióval kapcsolatban hasonló mondatokat, ám pénteken, az Európai Tanács ülését követő sajtótájékoztatóján több hasonló is elhangzott a miniszterelnök szájából.

Nem véletlenül: az állam- és kormányfők soros tanácskozásának fő témája – hosszú idő óta először – nem a válságkezelés volt, hanem egy középtávú menetrend kidolgozása a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése (Genuine Monetary Union – GMU) felé.

A magyar kormányfő izgalmát csökkenthette az is, hogy ez főleg az euróövezet országait érinti. A csúcs résztvevőinek azonban Budapest ezzel kapcsolatos aggodalmát is sikerült megválaszolnia. Az együttműködés fontos pillérének tekintett bankunióval – pontosabban annak legelső fázisával, az egységes bankfelügyelettel (SSM) – kapcsolatban a tagállamok olyan feltételeket teremtettek, hogy – mint Orbán fogalmazott – már megéri elgondolkozni azon, Magyarország belépjen vagy sem.

A garancia erre egy a határozatok között elrejtett bekezdés, amelyet José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is külön kiemelt a csúcs első napját záró tájékoztatón. Ennek lényege, hogy a GMU kialakításában és működésében is nyitott a nem euróövezeti országok felé, azok részt vehetnek a jogalkotásban, illetve – az uniós belső piac szabályait szem előtt tartva – „egyenlő versenyfeltételeket” biztosítanak nekik. Magyarul: legalább elméletben elhárult a veszély, hogy „kétsebességes Európa” alakuljon ki.

Ennek másik biztosítéka nem annyira elméleti: az euróövezeti tagországok strukturális reformjait támogatandó alap (pénzügyi kapacitás, leegyszerűsített csúfnevén az euróövezeti költségvetés) felállítását a tagországok határozatlan időre jegelték. Így értelmezhetőek Herman Van Rompuy szavai is: az Európai Tanács elnöke szerint ez most nincs napirenden, ám „az Európai Bizottság bármikor javaslatot tehet”.

A halasztást egyértelműen Angela Merkel német kancellár ellenkezésének tudják be – maga a kancellár pontosította is, hogy az alap belátható időn belül csupán 10-15 millió eurós lenne.

Valószínűsíthető azonban, hogy nem a jövő szeptemberi parlamenti választásokra készülő politikus azonban az egyetlen, aki nehezen tudná eladni otthon, ha a 2014-2020-as uniós költségvetésen túl még újabb pénzek átadására vállal kötelezettséget. Annál is inkább, mivel a fokozatosan egyre több hatáskörrel rendelkező uniónál egyre szorítóbbá válik az a kényszer, hogy az Európai Parlament mellett a tagországok törvényhozóit is vonják be a döntéshozatalba. Hogy ez mennyire nehezíti majd meg az amúgy sem nagy sebességű folyamatot, egyelőre kérdés, a csúcson mindenesetre biztosítékot igyekeztek nyújtani erre is.

Mi is maradt az után, hogy az Európai Parlament, a valutaunión kívüli országok, Angela Merkel is megkapta a karácsonyi ajándékát? Egy menetrend, amely az első fontos lépéseket tartalmazza a GMU kialakítása felé. Az alaphangot az uniós pénzügyminiszterek csütörtök reggelre megszületett megállapodása adta meg. E szerint 2014 márciusára feláll az egységes bankfelügyelet, amely az Európai Központi Bank berkein belül a legnagyobb euróövezeti pénzintézetek felügyeletét látja el. Persze nem kisebbség az érintett 150-200 bank a hatezer euróövezeti pénzintézet között.

Ők adják a banki tőkeállomány 90 százalékát. A jól működő takarékszövetkezeti rendszerrel rendelkező Németország bankjainak is 82 százalékáról van szó, míg a franciáknál ez az arány 95 százalékos.
Mivel ezek a bankok – leányvállalaikkal vagy fiókjaikkal – a valutaunión kívül is jelen vannak, a felügyelet ezekre is kiterjedhet majd, közvetett formában, a nemzeti felügyeleten (Magyarország esetében a PSZÁF-on) keresztül.

A kialkudott határ (30 milliárd eurós konszolidált mérlegfőösszeg vagy a nemzeti GDP 20 százaléka) alatt az euróövezetben is megmarad a nemzeti felügyelet hatásköre. Az SSC felállításával kapcsolatos kérdéseket azonban távolról sem sikerült még tisztázni. Elég arra gondolni, hogy még az sem tisztázott, hogyan sikerül felállítani a felügyelet alá kerülő bankok vizsgálatát ellátó, több ezresre becsült stábot.

Ennél is bizonytalanabb a jövő. Főleg, hogy az igazán radikális lépésekhez az uniós alapszerződés módosítása elkerülhetetlen, ezt azonban a 2014 tavaszára tervezett EP-választásokat előtt nem merik bevállalni az állam- és kormányfők. Így egyelőre kérdés, ennyi elég lesz-e a piacok megnyugtatására a következő másfél évben.