2020-ig nevezne ki energiavezért Orbán

Hét évre, 2020-ig nevezné ki Orbán Viktor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetőjét. Az erről a hivatalról szóló törvényjavaslat tárgyalását ma este kezdték meg a parlamentben. A hivatal alá fog tartozni a földgáz-, a távhő-, a víziközmű-, és a hulladékszolgáltatás is - az e területeken működő cégeket ellenőrzik majd. Szintén megkezdődött annak a javaslatnak a vitája is - holnap délelőtt pedig már el is fogadják, amely a bíróság döntése ellenére is kimondja, hogy kötelező a rezsicsökkentés.

Elfogadták az alaptörvény negyedik, legtöbbet vitatott módosítását. Pedig a nyomás pedig egyre nagyobb volt a kormánypárton, hogy legalább ideiglenesen függesszék fel az alkotmánymódosítást, és nem a Fidesz-székház csütörtöki elfoglalása volt az igazán súlyos érv: előbb az Európa Tanács, az amerikai külügyi szóvivő, majd Viviane Reding tiltakozott, pénteken pedig már José Barroso Európai Bizottság-elnök hívta fel Orbán Viktor t és küldött egy levelet a miniszterelnöknek az aggodalmairól.

Nem véletlen, hogy számtalan kritikát kapott az alkotmánymódosítási terv. Egy sor olyan rendelkezést tesz ugyanis alkotmányossá, amelyet korábban törvényben próbáltak rendezni, ám az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A tervezet alkotmányba emelné a röghöz kötés lehetőségét, a parlament kezébe adná a döntést az egyházzá nyilvánításról, büntethetővé tenné a hajléktalanok utcán tartózkodását, választási kampányt csakis a közmédiában engedne folytatni. Lehetővé tenné azt is, hogy ha az Európai Bíróság bírság megfizetésére kötelezi az államot, akkor különadót vezessenek be, és az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörét is leszűkítené.

A parlamenti munkanapnak erős felütést adott a miniszterelnök napirend előtti, szokatlan keménységű felszólalása. A cégek összefogtak a magyar családok ellen - mondta Orbán Viktor. A bíróság úgy döntött, hogy a magasabb árat érvényesíteni akaró cégeknek ad igazat a kormányokkal szemben. Az ítélet a gázárakkal kapcsolatos, de a villanyár is sorra kerülhet hamarosan. A bíróság döntése botrányos, maga a botrány - kommentálta a miniszterelnök a független bíróság ítéletét.

Ez nehéz küzdelem lesz, de szükségem lesz minden magyar emberre, hogy megmutassuk ezeknek a gátlástalan és telhetetlen vállalatoknak, hogy ez Magyarország. A tisztességes profitot elfogadjuk - tette hozzá Orbán. A miniszterelnök végezetül arra szólította fel a magyarokat, hogy lázadjanak az energiaszolgáltatók ellen.

"Öt százalék az infláció, négy százalékkal csökkentek a reálbérek. Ez alapján jogos a felvetés, hogy azokat a terheket, amiket az emberekre róttak, ideje volt, hogy egy lépést megtettek" - mondta az MSZP egyetlen, a teremből nem kivonult képviselője, Tóbiás József. A szocialista párt, tiltakozásul az alkotmánymódosítás ellen, a nap további részére kivonult az ülésről. A jobbikos Volner János arról beszélt: szerinte nem elég a 10 százalékos rezsicsökkentés. A KDNP részéről Harrach Péter beszélt a szélsőbaloldalról - ez alatt az MSZP-t értette, akik szerinte törvénytelenül feszítettek ki egy "Önkényuralom" feliratú transzparenst az ülésteremben. A fideszes Rogán Antal pedig azt mondta: nem a kormány, hanem az emberek állnak szemben az energiaszolgáltatókkal.

A szavazások felvezetéseképp az EU szomáliai missziójában való magyar részvételről döntöttek, majd elfogadhtak egy határozatot, amelyben kinyilvánítottákák, hogy támogatják, maradjon a birkózás olimpiai sport. Ezután a Malév privatizációját és a 2002-2010 közti kormányok felelősségét vizsgáló bizottság jelentéséről szavaztak.

A sajtószabadságról szóló törvény is érdekes vitákra adott okot, ennek azonban most csak a módosító javaslatairól volt voksolás, amelyek közt egyetlen kormánypárti sincs. Utána következett az alkotmánymódosítás megszavazása.

Később szavazntak a bírói nyugdíjkorhatárról, és a közlekedési adminisztráció egyszerűsítéséről is. A többi törvényjavaslatnak (a szociális közműszolgáltatásról, a gyerekvédelemről, valamint a kórházak államosításával összefüggő eljárásjogi szabályokról szóló törvénytervezetek ezek) egyelőre csak a módosító indítványairól döntöttek, ezek közt azonban lényeges változást hozó kormánypárti javaslat nincs.

Este előbb a finnugor rokon népek napjáról szóló javaslat vitája kezdődött meg, majd a földgáz-, áram- és más energiaügyekről szóló törvényekről vitáztak. Utána pedig a nap utolsó napirendi pontjaként kezdődhetett meg a költségvetés harmadik módosításának (részletek itt) általános vitája.