Alkotmányba írták: tilos lesz a közmédián kívül kampányolni

Az idén már másodszor írták át a 2013-as költségvetést. A múlt pénteken benyújtott, ma délelőtt elfogadott javaslat, ahogy az első idei büdzsémódosítás is, az állam gázvásárlási terveihez kapcsolódik. Az indítvány arról szól, hogy az állam vállaljon készfizető kezességet, ha az MVM Zrt. megveszi az E.On hazai földgázérdekeltségeit. Az állam az ár 80 százalékát, de legfeljebb 256 milliárd forintot fizetne.

Döntöttek arról is, hogy megnő a Kossuth- és Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom összege. A díjazottak a nettó magyar átlagkereset hatszorosát kapják meg. Ezt a javaslatot is kivételes sürgősséggel nyomták át a törvényhozáson, hogy a március 15-én díjt kapókra már érvényes legyen az új szabályozás. Szavaztak az önkormányzati törvény módosításáról is: a belügyminiszternek ezután az eddiginél jóval nagyobb jogköre lesz beavatkozni a városvezetések munkájába. Hozzányúlnak a választási törvényhez is, ebben pedig részsikert érhet el az ellenzék. Az eredeti tervben ugyanis még az szerepelt volna, hogy akár közvetlenül a választás előtt megváltoztathatóak a körzethatárok, de a végleges szövegből ez kimarad.

Nem került napirendre a nap egyik legérdekesebbnek várt javaslata sem, pedig érdekes kérdés lett volna, mi köze van két elhanyagolt budapesti vasútszakasznak a Magyar Művészeti Akadémiához. A fideszes Cser-Palkovics András ugyanis az MMA-ról szóló törvényjavaslathoz adott be egy módosítót, amellyel a Józsefváros és Ferencváros állomások, valamint Józsefváros és Kőbánya felső közti pályaszakaszt kivette volna a 100 százalékos állami tulajdonban álló nemzeti vagyon köréből. A furcsa módosító javaslatról végül még csak nem is szavaztak.

A bírói korhatárról, a lánctartozások megakadályozásáról, és az újabb alkotmánymódosításról még nem tartottak zárószavazást, csupán a módosítókról döntöttek. Ám ebbe is kerültek fontos módosítások. A legjelentősebb Lázár János javaslata lehet: megszavazták, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai hirdetést csak a közmédia tehet közzé. Döntöttek arról is, hogy alkotmányjogi panasz kezdeményezhető az egyházügyi törvény rendelkezéseivel szemben. Az is eldőlt, hogy a rokkantság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvényben.

Az ülés további része az általános vitáké volt. Elsőként a környezetvédelmi törvény általános vitáját folytatták le: a szakminiszter rendeletben szabályozhatná az állami tulajdonú barlangok látogatásának, kutatásának, hasznosításának és a barlangi búvármerülésnek a szabályait. A pártok egyöntetűen támogatták a javaslatot, egyedül az egykori LMP-frakció már független képviselői mondták azt, hogy a törvény megnyitja az utat a lápok lecsapolására és teret enged a gazdasági spekulációnak.

A nap ezután a felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott. Szatmáry Kristóf államtitkár az előterjesztés legfontosabb céljának nevezte, hogy az Európai Unió vagy a magyar költségvetés által támogatott képzések figyelembe vegyék a munkaerőpiac igényeit, és átlátható, ellenőrizhető oktatás által minőségi tudást nyújtsanak az iskolarendszeren kívül tanuló felnőtteknek. A jövőben a foglalkoztatás szempontjai is érvényesülnek a képzések kialakításánál, ellenőrzésénél - fűzte hozzá, jelezve: a tanfolyamok támogatásának odaítélésénél ezért nagyobb szerep jut a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint az agrárkamarának. Közölte azt is: az előterjesztés programkövetelményeket fogalmaz meg a felnőttképzés számára, az indítandó képzéseket pedig a megyei fejlesztési és képzési bizottságok is véleményezhetik. Az ellenzék nem volt ennyire derűlátó. A szocialista Sós Tamás szerint például - a korábbi, oktatást érintő törvényekhez  hasonlóan - a kormány az előterjesztéssel szembe megy az élethosszig tartós tanulás uniós elvének. A javaslat szerinte pénzkivonást eredményez, nem segít a minőség, a hozzáférhetőség javítását. A jobbikos Bertha Szilvia pedig azt hangsúlyozta, hogy sokan nem valós tudás érdekében vesznek részt egy képzésen, hanem csak a papírért, ezért először ezen kellene alapvetően változtatni. Úgy vélte, ha nem lesz hatékony ellenőrzés, akkor hiába alkotnak új törvényt a felnőttképzésről, a rendszer nem fog jobban működni.

Később a hivatásos fegyveresek szolgálati viszonyát szabályozó törvény került napirendre. Kontrát Károly belügyi államtitkár expozéjában elmondta: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat tartalmazza a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnökének illetményére vonatkozó rendelkezéseket, valamint megteremti a lehetőséget, hogy az MRK-nak helyiséget és pénzbeli támogatást biztosítson a fegyveres szerv vagy a szakminiszter. Az MRK feladatainak ellátása érdekében szélesítik az általa kezelt adatkört.

A nap végéhez közeledve jött el az egyetlen olyan javaslat, amiben teljes volt az egyetértés: a pártok egységesen jelezték, támogatják a kezdeményezést, hogy a birkózás maradjon olimpiai sportág. A két utolsó napirendi pont ezután a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása, valamint több agrártörvény átírása.