Megcsappant a népesség

Magyarország lakosságának létszáma 9 millió 937 ezer 628 volt a 2011. október 1-jei népszámláláskor, ez 260 687-tel kevesebb, mint amennyi az előző, 2001-es népszámláláskor volt – ismertette az összeírás végleges adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a társadalom természetes fogyását a nemzetközi vándorlás hatása egyharmaddal csökkentette, noha az ország uniós csatlakozása és a nyugati munkaerőpiac megnyitása az évtized végére ugyancsak hozzájárult a lélekszám csökkenéséhez. Az ország népessége 1981-től csökken, a 2011-es lélekszám pedig alatta marad az 1960-asnak. Ezer férfira 1106 nő jutott. Az ország minden tizedik lakosa 70 éves vagy idősebb. A népsűrűség 3 fővel tovább csökkent, 2011-ben 110 fő jutott egy négyzetkilométerre.

Iskolai végzettség szempontjából a férfiaknál a legmagasabb arányt a szakiskola, második helyen pedig az érettségi képviseli. A nőknél az érettségizettek aránya a legmagasabb, utána azonban a csupán általános iskolai végzettségűek következnek. Most először fordult elő, hogy a nőknek magasabb arányban (18 százalék) van diplomájuk, mint a férfiaknak (15,8 százalék).

A tíz évvel ezelőttihez képest másfélszer annyi, összesen 315 583 ember vallotta magát cigánynak első- vagy másodsorban. A jelentős emelkedés oka, hogy megengedték a kettős identitás megjelölését,  71 686-an vannak, akik önmagukat roma emberekkel közös háztartásban élőknek vallották, továbbá 247 959-en laknak nagymértékben cigány nemzetiséghez tartozók által lakott területen.

A második legnépesebb nemzetiséget a németek jelentik 185 696-es, a harmadikat pedig a románok 35 641-es létszámmal, utóbbiaktól azonban nem sokkal marad el a szlovákság 35 208-as lélekszámmal. A migráns csoportok közül a legnagyobb az oroszok aránya, ők 13 337-en vannak, ami 242 százaléka a 10 évvel ezelőtti adatnak, a kínaiak pedig 6770-en élnek Magyarországon, ami 232,2 százaléka a tíz évvel ezelőttinek.

A válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 millió 871 ezer 881 vallotta magát katolikusnak (ebből 3 millió 691 ezer 347 római, 179 176 görögkatolikus), tíz év alatt így 1,6 millió fővel csökkent a magát katolikusnak vallók száma. 15,9 százalékuk, azaz 1 millió 153 ezer 442 reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965 pedig evangélikusnak. Az ortodox keresztények 13 710-en, az izraeliták pedig 10 965-en vannak a 2011-es adatok szerint.
A családok 53 százalékában nincs gyermek. Egy gyermeket negyedük, kettőt 15,8, hármat 4,6, négyet vagy ennél is többet 1,6 százalékuk nevel. A lakásállomány 4 millió 390 ezerre nőtt, 2001-ben ez csak 4 millió 65 ezer volt, és 248-an laknak 100 lakásban, ez a mutató pedig 2001-ben 269-en állt. A házasságkötések számának csökkenése következtében a házas családi állapotú népesség aránya 44,4 százalékra esett vissza.

Nagymértékben emelkedett a hajadon nők és nőtlen férfiak aránya, 2011-ben 32,6 százalék volt. Az egyedülállók száma 1 millió 317 ezer fő. A párkapcsolatokon belül egyre inkább tért hódítanak az élettársi kapcsolatok, számuk megközelítette a 405 ezret.

A katolikus egyháznak nem mérvadóak az adatok
Nem tekinti mérvadónak a vallási hovatartozásra vonatkozó népszámlálási adatokat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága, mert a 2011-es kérdésfelvetés eltért a korábbi népszámlálásokétól, így szerintük az eredmények nem alkalmasak az összevetésre. Már a népszámláláskor is szóvá tették, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre a számítógépes rendszer napokig egyszerűen nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát. Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője szerint a megfelelő értelmezéséhez figyelembe kell venni a válaszmegtagadás magas arányát. Tíz év alatt 10-ről 27 százalékra nőtt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya, ez a tendencia pedig valamennyi történelmi egyházra vonatkozik.

Havonta jön új adatcsomag

„Március végétől nagyjából havonta várható egy-egy tematikus kötet a 2011-es népszámlálási adatokból, például a demográfiai adatoké. Ezek egy része nyomtatásban is megjelenik, de az elektronikus publikálás részesül előnyben, a hivatal népszámlálási allapján lesznek elérhetők a kiadványok” – mondta a Világgazdaságnak Waffenschmidt Jánosné. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási Főosztályának vezetője hozzátette: hozzávetőleg 10 millió személyi kérdőív és a 4 millió lakáskérdőív közel 20 százaléka érkezett interneten, a többi papíron. Tavaly márciusban egyébkémt a kérdőívek összesítéséből levonható fő számokat már közölte a KSH, októberben pedig egy 1 százalékos minta feldolgozása alapján kinyert adatokat publikálták.