Szürreális parlamenti vita a rezsicsökkentésről

"Aki követi ezt a vitát a tévében, annak számára egyértelmű lehet, hogy a multinacionális cégek képviselői ülnek azokban a padsorokban, hiszen ilyen kifejezések hangzottak el, mint árfolyamváltozás, beszerzésiár-változás, infláció." A fideszes Márton Attila e mondatára kaphattuk fel a fejünket a rezsicsökkentés második köréről szóló törvényjavaslat vitájának hetedik órájához közeledve. A képviselők addigra már hatalmas versenyre keltek egymással populizmusban - miközben azt a függetleneket kivéve mindenki nyilvánvalóvá tette, hogy meg fogja szavazni az indítványt.

Az alaphangot Rogán Antal adta meg még napirend előtt, amikor arról beszélt:  rezsicsökkentést a szolgáltatók profitjából lehet megvalósítani. Mint mondta, 1995 óta, vagyis a közműszolgáltatók privatizációjától kezdve 2011-ig a földgázt, illetve villamos energiát szolgáltató legnagyobb cégek összesen 1040 milliárd forint profitot "vittek haza". Ebben az időszakban a villamosenergia-szektorban a nagyobb cégek adózott eredménye 771 milliárd, a gázszektorban pedig 267 milliárd forint volt - tette hozzá a frakcióvezető. "Ezek a szolgáltatások alapvetően nem profitorientáltak, hanem szociális alapúak" - fogalmazott.

Igaz, ez a felszólalás legalább annyival értelmezhetőbb volt a későbbieknél, hogy tartalmazott számokat. Persze a rezsicsökkentést kötelezővé tévő, és minden közműszolgáltatóra kiterjesztő javaslat beterjesztője, Németh Szilárd is mondott olyat a vitaindítójában, amire sokan felfigyelhettek. “Gyorsan kellett cselekednünk, mert a bíróság feltűnő gyorsasággal hozta meg elsőfokú határozatát” - ezzel indokolta, miért kellett sürgősen benyújtani az indítványt, ami megpróbálja megtiltani, hogy a szolgáltatók áthárítsák a rezsicsökkentés költségeit. Sőt, a szolgáltatók szerinte “fenyegető, nyíltan politikai tartalmú levelet kaptak a háztartások, majd a háztartások érdekeivel ellentétben a bíróságra rohantak”. Fónagy János államtitkár pedig azt mondta: “bevallom, az első hetekben nem jutott eszembe, ami egy profitorientált cégnek eszébe juthatott, hogy továbbhárítanák ezt a fogyasztókra”.

Az MSZP-s Kovács Tibor azt közölte, hogy ugyan megszavazzák a javaslatot, mert az sokaknak segít, ám pártja nem tartja elegendőnek a tíz százalékos csökkentést. Akár harminc százalékos mínusz is lehetne szerinte, ezért jövő héten újabb törvényjavaslatot nyújtanak be egy igazságosabb, nagyobb rezsicsökkentésről. A Jobbik is közölte: elfogadják a csökkentést.

Ezek után a teljes szürrealitásba fordult a vita. Több órán át volt szó az éhségmenetről, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok népszerűségi indexeiről, az MSZP-s politikusok szaunázásáról, a közmunkásokról, arról, hogy melyik pártban hány egykori MSZMP-s politikus és KISZ-vezető ül, a képviselői költségtérítésekről, de egy különösen extrém pillanatban még a szocialista Tukacs István kutyasétáltatásáról is. (A képviselő szerint vannak statisztikák, amikben lehet ugyan átlagot számolni, a gyakorlatban mégsem mond az adat semmit, hiszen ennyi erővel az állatnak és neki sétáltatás közben átlagosan három lába van.) A tévéközvetítés délután négy óráig tartott, utána feltűnően gyorsan véget ért a vita.

Késő estére tették a legfurcsább törvényt

Pedig a nap egyik legfontosabb törvényjavaslatának tárgyalása csak jóval ezután jön, jól elrejtve a nyilvánosság elől. Nem is egyszerűen késő délután: öt másik napirendi ponton végig kell még menni, amíg az állampolgársági törvény módosításának vitájára kerül a sor.

Az a javaslat különösen fontos: lehetővé tenné ugyanis, hogy eltitkolják, hányan folyamodnak magyar állampolgárságért, illetve melyik országból érkeznek az igénylések. Az elmúlt időkben a média többször is érdeklődött ez iránt - egyrészt a határon túli magyarok miatt, másrészt arról, hányan vásárolnának értékpapírért állampolgárságot. A hivatalos szervek megtagadták a válaszadást, most pedig már törvény is készül erről. Az ellenzék szerint ez azt is lehetővé tenné, hogy a 2014-es választás eredményét manipulálják, de annyi a politikai véleményektől függetlenül is igaz: legalábbis problémás, ha úgy zajlanak le a választások, hogy nem tudjuk, hány választópolgár van összesen. Különösen úgy, hogy külön törvény még mindig nem készült el arról, hogyan számolnának a határon túli voksokból mandátumokat. A javaslat szerint ráadásul részletes indoklás nélkül, csupán nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva el lehet utasítani bármilyen, az állampolgárságra vonatkozó kérdést. Sőt, Navracsics Tibor egy hónapja még írásban válaszolt is egy ezt firtató képviselői kérdésre - a válasza, amelyet kötelező kirakni a parlament honlapjára, azóta eltűnt a portálról.