Fémlopások és bizniszegyházak a Parlament előtt

A fémlopások felszámolása, a kulturális javak védelme, a fémlopások visszaszorítása, a hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése, illetve a tisztességes fémkereskedők helyzetének javítása a célja annak a törvényjavaslatnak, amelynek általános vitáját kedden kezdte meg az Országgyűlés - ismertette expozéjában a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály a módosítások között említette az ellenőrzés hatékonyságának javítását: meghatározott fémeket a kereskedők csak külön igazolás mellett a velük szerződésben álló közszolgáltatóktól vehetnek át és magánszemélyeknek is rendelkezniük kell ilyen igazolással. Magánszemélyeknél a javaslat 3 köbméterben korlátozza a birtokban tartható engedélyköteles anyagmennyiséget, egyéb esetben kell igazolás - tette hozzá. A másik oldalon a javaslat szigorítja a szankciókat, így tartalmazza például a bírságok összegének növelését is. Kiemelte: a legálisan működő kereskedőknek előnyöket is biztosít a javaslat.
   

Adatvédelem: háromezer eljárás

Mind a kormánypárti, mind az ellenzék képviselők elfogadásra alkalmasnak tartották a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolóját a jelentésről tartott parlamenti vitában.

Csaknem háromezer ügyben indított vizsgálatot az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, ezek 87 százalékát pedig egy év alatt lezárta - mondta a jelentés parlamenti ismertetésében a hivatal elnöke.

Péterfalvi Attila közölte: az ügyek 78 százaléka adatvédelmi kérdéseket érintett, a többi közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel volt kapcsolatos. A hatóság több mint félezer esetben állapított meg jogellenességet. Tizenegy alkalommal szabott ki bírságot, de csak egyszer élt a legmagasabb, 10 millió forintos bírság kirovásának lehetőségével.

Az elnök arról is beszámolt, hogy tavaly számos nemzetközi testület vette górcső alá hivatalának működését, amelyek rendre pozitív megállapításokat tettek. Idézett egy közvélemény-kutatást is, amely szerint a felnőtt lakosság 31 százaléka hallott a hatóságról, azonban csak 29 százaléka elégedett az adatvédelem és 31 százalékuk az információszabadság szabályozásával.

Gajda Róbert (Fidesz) a beszámolóval kapcsolatban azt mondta: az új szervnek nemcsak az indulás okozta nehézségekkel kellett szembenéznie - fogalmazott -, hanem elődje függő ügyeit is megörökölte, ezeket azonban gyorsan lezárta, így az emberek azt érezhetik, érdemben foglalkoznak velük. Az információszabadság érvényesüléséről szólva a teljes átláthatóságot nevezte célnak, mint mondta, ehhez a hatóság nyújthat segítséget.

Lendvai Ildikó (MSZP) kettősségről beszélt, mert szerinte korrekt, tisztességes jelentést készített a hatóság, ugyanakkor az információkhoz való hozzáférés korlátozását tervezi a kormányzat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hivatal éppen a hatósággá alakítása miatt már nem fordulhat emiatt az Alkotmánybírósághoz. Azt mondta: minél távolabb kell vinni az államigazgatástól az információszabadság által nyújtott lehetőségek ellenőrzését, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítását, a fideszes indítvány azonban szerinte nem ezt célozza. Kulcsár Gergely (Jobbik) bírságolási jogot adna a hatóságnak az információszabadság biztosításával kapcsolatban is, ha a kötelezően közzé teendő adatokhoz mégsem lehet hozzáférni.
   
Ki döntsön, miből lehet egyház?

A vallási tevékenységet végző szervezetek számára jóval szélesebb körű autonómiát biztosít az egyházügyi törvény módosítása - mondta Hölvényi György egyházügyi államtitkár az előterjesztés parlamenti expozéjában.

Az államtitkár azt mondta: a javaslat nem csak technikai értelemben akarja kezelni a negyedik alkotmánymódosítás és az alkotmánybírósági határozatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság még teljesebb körű biztosítás érdekében tartalmában is újragondolta a törvényt. Mint mondta, a bevett egyház elismerésének feltételeit pontosították, így ehhez szükséges többek között 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi működés, hozzávetőleg 10 ezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat. Közölte: az új szabályozással eleget tesznek a tisztességes eljárással kapcsolatos alkotmánybírósági elvárásoknak is.

A visszaélések kiszűrését, valamint az állam és az egyház együttműködését nevezte az egyházügyi törvény legfontosabb momentumának Demeter Zoltán fideszes vezérszónok. Hangsúlyosan szólt arról, hogy a vallási egyesületekre külön szabályok vonatkoznak, bizonyos feltételek mellett például használhatják az egyház elnevezést. Hozzátette: a javaslat komplex módon szabályozza a vallási közösségek életét úgy, hogy tiszteletben tartja hitéleti tevékenységüket és autonómiájukat, egyben eleget tesz az Alkotmánybíróság által előírtaknak és az alaptörvény negyedik módosításában foglaltaknak.

Nyakó István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 2011 nyarán "egy éjszaka a kukába került" az addig egyeztetett javaslat, majd a megszületett törvény az egyházak gyásznapját hozta. Szerinte ekkor több évszázados jogfejlődést tört meg a kormánypárti többség. Groteszknek nevezte, hogy akik nem nyertek egyházi státuszt a kommunizmus éveiben, azoktól is elvették a szabadság éveiben elnyert jogokat. Szerinte nem érthető, miért egy politikai plénumnak kell döntenie az egyházzá nyilvánításról. Hozzátette: korábban a tudományos akadémia sem érzett illetékességet az egyházzá nyilvánításban. Frakciótársa, Lendvai Ildikó szerint a visszaélések kiszűrését nem biztosítja az előterjesztés, mivel ahhoz az egyházak finanszírozását kellene átláthatóvá tenni. Az előterjesztést a fordított trafiktörvény esetének nevezte, amelynél menet közben tették könnyebbé a feltételeket, itt azonban nehezítettek, például a létszámra vonatkozó előírások változtatásával.    

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte: az elmúlt két-három évben jogalkotási káosz folyt egyházügyi kérdésekben. Szerinte a kormányoldal hiába szeretne rendet vágni a szekták, vallási közösségek és egyházak sorában, ha ezt nem minőségi szempontból teszi. A kvantitatív feltételek előbb-utóbb teljesíthetők, a hitéleti szempontokat viszont jóval nehezebb megugrani - tette hozzá. A javaslat legfontosabb problémájának a jobbikos képviselő azt tartja, hogy teret nyit a politikai lobbi lehetőségének: szerinte a parlament helyett szakmai testületnek kellene döntenie az egyházak elismeréséről.

Nehezebb lesz belelátni a közpénzek felhasználásába

Csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék kaphat teljes körű betekintést a közpénzek felhasználásába. A szélesebb nyilvánosság csak korlátozottan juthat hozzá az adatokhoz - erről szavazott a Parlament ma délelőtt. A javaslatot a fideszes Cser-Palkovics András és Vas Imre nyújtották be, mindössze tegnap került fel a napirendre, ma pedig már el is fogadták.

Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.

Elfogadta a parlament ma délelőtt a köznevelési törvény módosítását is. Ez alapján az iskolák fenntartói engedéllyel húsz százalékkal eltérhetnek a jogszabályban meghatározott 27 fős maximális osztálylétszámtól. A törvénybe az oktatási bizottság javaslatára az is bekerült, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani.