Megszavazták: jön a végtelenített árfolyamgát

A magyar emberek pénzéért harcolunk - mondta Orbán Viktor a Parlamentben a túlzottdeficit-eljárásról szóló azonnali kérdésre válaszolva. Ez a célja a Varga-csomagnak szerinte, de "nem leszünk gyarmat" - mondta a miniszterelnök. Az azonnali kérdést feltevő jobbikos Balczó Zoltán viszontválaszában azt feleltet: a Fidesz azt állítja, hogy nem leszünk gyarmat, a Jobbik pedig azt, hogy már azzá váltunk. Egy ország akkor válik gyarmattá, ha eladósodik - felelte erre Orbán. (Arra már nem tért ki, hogy Magyarország adóssága jelenleg is nő, a tavaly év végi 79,2 százalékról az első negyedévre 82,2 százalékra emelkedett a GDP-arányos adósság. 2010 első negyedévének végén, amikor az Orbán-kormány átvette a hatalmat, 82,0 százalékos volt a mutató.)

Az MSZP-s Szekeres Imrétől azt az azonnali kérdést kapta Orbán: hány víztározó fog épülni a Tisza mentén. Válaszában azt mondta, hogy süketek párbeszéde ilyet kérdezni, a Tisza partján élők megnyugodhatnak, a kormány meg fogja védeni őket, a szocialistákra pedig ne hallgassanak, mert az kútmérgezés, amit ők csinálnak.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel az árfolyamgátról tett fel azonnali kérdést Orbánnak. Szerinte nagyon kevesen tudtak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a kormány a devizahitelesek megsegítésére kínált fel, mert ezeknek nem voltak jók a feltételei. Nekünk nem szembesítésre van szükségünk, hanem arra, hogy akár önökkel együtt kitaláljuk, hogy akiket a szocialisták belelüktek a kátyúba, azokat hogyan segítsük - válaszolta Orbán. Azt is hozzátette: a Jobbik azt állítja, hogy csak a károsultak egyharmada választotta az árfolyamgátat, ő viszont jónak tartja, hogy találtak egy megoldást, amivel ennyi emberen lehetett segíteni.

A szintén jobbikos Volner János arról kérdezte a miniszterelnököt, hogyan segítenék a kisvállalkozások banki hitelezését. Orbán erre azt válaszolta: a kormány és a jegybank egymástól függetlenek, majd felsorolta, mit jelentett be Matolcsy György jegybankelnök a hitelezésről. Matolcsyt ismerve Orbán bízik abban, hogy nem egyben öntik rá a meglévő pénzt a gazdaságra, hanem csomagokban fogják odaadni azt a kisvállalkozásoknak.

Végtelenített árfolyamgát

A parlament döntése alapján a jövőben bármikor igényelhető lesz az árfolyamrögzítés, amelyet a nagycsaládosok húszmillió forintnál nagyobb összegű devizahitel esetén is kérelmezhetnek.

Eredetileg május 31-éig lehetett volna választani az árfolyamgátat, a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal és párttársa, Dióssi Csaba azonban indítványozta, hogy legyen folytonos a belépés lehetősége. A fideszes Selmeczi Gabriella és a KDNP-s Pálffy István módosító javaslatára a három vagy több gyermeket - a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanban - nevelő nagycsaládosok akkor is részt vehetnek az árfolyamrögzítésben, ha hitelük összege a folyósításkori árfolyamon számítva meghaladta a húszmillió forintot.

Jön az e-útdíj

Elfogadta a parlament hétfőn a megtett úttal arányos díjat előíró törvényt. Az e-útdíjat a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik után kell megfizetni az autópályákon, autóutakon és a főutakon július elseje után.

A tarifákat nem rögzíti a törvény, az azokat tartalmazó rendelet tervezetét a kormány múlt csütörtökön tette közzé honlapján.

Egységes elektronikus anyakönyv

Jövő júliustól már nem papír alapon, hanem elektronikusan vezetik az anyakönyveket. Ez az állampolgári ügyintézést és az anyakönyvvezetők munkáját is egyszerűsíti.

A döntés értelmében egységes, az egész országra kiterjedő rendszert vezetnek be. Az eddigi négy anyakönyvi típust (születési, házassági, a bejegyzett élettársi kapcsolatokat rögzítő és halotti) egy váltja fel, ezzel megszűnik az anyakönyvek közötti értesítési kötelezettség.

Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás tartalmazni fogja az apai elismerő nyilatkozatokra vonatkozó adatokat. Bevezetésével szükségtelenné válik a házassági anyakönyv aláírása, utóbbi pótlására azonban bevezetik a házasságkötési lapot, így megmarad az aláírás ünnepélyes szertartása. 

A változtatások csaknem egymilliárd forintos informatikai fejlesztést igényelnek, amelyet uniós pályázati forrásból finanszírozna az állam.

Összevont segélyek

Szavaztak arról is: 2014. január 1-jétől összevonják az önkormányzatok által krízishelyzetben adható három támogatást: az átmeneti és a temetési segélyt, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást.

Hároméves az Orbán-kormány

Rosszabbul élünk, mint három éve - fogalmazott a szocialista Józsa István, aki a dohányügyeket, a magas adókat, valamint a korrupciót vetette a kormány szemére. A legújabb hibás lépés szerinte a reklámadó tervezése, amiről úgy gondolja, hogy az RTL Klubot szeretné magáévá tenni a Fidesz. "A simicskázás az égig ér, de ez így nem mehet tovább" - mondta. Cséfalvay Zoltán államtitkár reagálásában arról beszélt: a kormány jobban teljesít, mint a szocialista vezetések, az első negyedévben már kevéssel, de nőtt a gazdaság, bővül a foglalkoztatottság, és ha minden szerencsésen alakul, holnapután kikerülhet az ország a túlzottdeficit-eljárás alól.

A jobbikos Varga Géza a földtörvényről beszélt napirend előtt. Mint mondta, a bizottsági módosítókkal gyakorlatilag teljesen újraírnák a törvényjavaslatot, amely most is a parlament előtt van. Ennek célja pedig szerinte az, hogy a nagyobb birtokmérettel a nagygazdákhoz és az oligarchákhoz kerülhessen minél több föld. Budai Gyula államtitkár arról beszélt a válaszában, hogy a földmoratórium mindenképp lejár jövőre, addig ki kell dolgozni egy új törvényt. Ezentúl büntetőjogi kategória lesz a zsebszerződés - tette hozzá.

A kormánypártok ezúttal nem a gazdasággal foglalkoztak napirend előtt. A Fideszből Zsigó Róbert hozta fel újra Bajnai Gordont témának, a már megszokott ügyek felemlegetésén túl ezúttal azt is megemlítette, hogy a Malév (egyébként 2012-es) csődjéért is Bajnai, valamint Gyurcsány Ferenc a felelős szerinte. A KDNP-ből Harrach Péter pedig a világháborús áldozatokról, a hadisírjaik gondozásáról beszélt, valamint egy váratlan csavarral arról, hogy az EU-nak azért vannak konfliktusai Magyarországgal, mert itt ki merik mondani az igazságot.

Miért kell új terhet rakni a vállalkozások nyakába a szuperkasszák kötelező bekötésével? Erről interpellált az MSZP-s Tóth Csaba. Évente átlagosan 20-30 ezer pénztárgépet szoktak lecserélni, ehhez képest most hónapok alatt 150-200 ezret kéne - mondta. Ráadásul annyira nehéz hozzájutni a bekötést segítő állami támogatáshoz, hogy szinte nem is éri meg pályázni. Cséfalvay Zoltán úgy válaszolt: mindenki felkészült arra, hogy júliustól beinduljon az új rendszer, a bevételek pedig elég nagyok lesznek ahhoz, hogy megérje beindítani az átállást.

"A nemzeti burzsoáziának több a beleszólása a munka törvénykönyvébe, mint a dolgozóknak" - mondta interpellációjában a szocialista Nyakó István. A munka törvénykönyve szerinte mintegy 250 helyen sérti a dolgozók érdekeit. Cséfalvay Zoltán szerint az interpelláció "nettó marhaság" volt, az érdemi választ ezért mellőzte is.