Parlament: átírják a kampányfinanszírozás szabályait

A fideszes Turi-Kovács Béla arról beszélt, hogy a demokratikus maximum elérésére törekedett az előterjesztő. Ez azonban azzal a veszéllyel járhat, hogy túl szélesre nyílnak a kapuk, minden ilyen lehetőséget igyekeznek kizárni, vagy minimálisra csökkenteni. Kitért arra, hogy ha az induláshoz szükséges minimális összeget megfelelő ellenőrzés mellett biztosítják, akkor az a demokratikus maximumot szolgálja. El kell gondolkodni, hogy nem kell-e garanciális elem az egymillió forint behajtására, ha az érintett nem szerzi meg az előírt két százalékos eredményt.

A jobbikos Szabó Gábor arról beszélt, hogy amit elvárnak egy független vagy kisebb párt jelöltjétől, azt nem várnák el a javaslat szerint a jelölőszervezetektől, és számukra bőkezűen adna forrásokat az állam. A jelenlegi viszonyok között jónéhány a zavarosban halászó, megszűnés szélén álló párt fel fog támadni, és elindulhat egy pártalapítási hullám is a 150-597 milliós támogatás keret megszerzése érdekében. Ez a politikai pártok túlzott pozitív diszkriminációja az egyéni jelöltekkel szemben - mondta. Visszatartó lenne szerinte, ha a pártoknak is el kellene érniük meghatározott eredményt, különben fizessék vissza a támogatást.    

A független Mile Lajos azt javasolta, hogy olyan magánszemély ne adhasson támogatást, aki a az előző öt évben nem átlátható hátterű gazdálkodó szervezetben tulajdonos, résztulajdonos, vagy alkalmazott volt. Aki a hozzájárulást megelőző öt évben valamilyen kedvezményezetti kör tagja volt, szintén ne lehessen támogató. Másik módosításuk azt célozza, hogy közpénzen ne lehessen kampányolni.

Három év haladék a helyi tévéknek

Ma megkezdődött a helyi tévék digitális átállását szabályozó törvénymódosítás vitája is. A tervezet az eredetileg tervezett 2014 végi határidőt még három évvel meghosszabbítaná, így tehát 2017 utolsó napjáig kéne befejezni a digitális átállást.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a helyi és körzeti, analóg frekvencián sugárzó televízióknak 2014. december 31-én megszűnne a médiaszolgáltatási jogosultságuk és ezt követően csak digitális módon sugározhatnák műsorukat. A mostani javaslat ugyanakkor a helyi és körzeti televíziók számára három további év haladékot ad, ezalatt választásuk szerint analóg módon működhetnek, és megvalósíthatják a digitális átálláshoz szükséges fejlesztéseket - mondta vitaindítójában az előterjesztő fideszes Menczer Erzsébet. Hozzátette: a javaslat lehetővé teszi, hogy a helyi vagy körzeti televíziók egyszerű engedélyezési eljárásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) ideiglenes digitális műsorszórási engedélyt kérelmezzenek.

A fideszes Turi-Kovács Béla azt emelte ki: a javaslat figyelembe veszi, hogy Magyarországon ma is nagyon sokan vannak, akik nem tudnak majd maguknak új televíziót vásárolni, hanem az érintett 38 szolgáltatónak vannak kitéve.

Baja Ferenc azt mondta: az MSZP szerint az előterjesztés, címével ellentétben nem a digitális átállás szabályozása miatt került a parlament elé, hanem azért, mert a frekvenciaárverésekhez kötődő szabályozásban sok a bizonytalanság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria megsemmisített az NMHH előző frekvenciakiírását és kimondta, hogy jogsértő volt a frekvenciaeljárás. A mostani a módosítás viszont - érvelt Baja Ferenc - törvényi szinten megismétli azokat a hibákat, amelyeket a Kúria az ítéletében elutasított. Ami egyszer jogellenes, az nem tud attól jogszabályszerűvé válni, hogy parlamenti döntést hoznak róla és veszélyeztetni fogja a következő pályázat jogszerűségét is - hangsúlyozta.

Novák Előd (Jobbik) szerint komolyabban kellene venni a digitális átállást, így például azt is, hogy az NMHH nem költi el a digitális átállásra szánt költségvetési forrásokat.

Pálffy István (KDNP) úgy fogalmazott: akár több millió ember számára is - elengedhetetlen", hogy azoknak a televízióknak, akiknek a lehetőségei ma nem engedik meg a beruházásokat, azoknak 2017 végéig segítséget nyújtson a sugárzásban.

Változnak a családi nappközikre vonatkozó szabályok

Egyedül Révész Máriusz (Fidesz) szólt hozzá a független Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnessel javaslatának részletes vitájához, amely lehetővé tenné, hogy a kötelező óvodai ellátást a családi napközik keretében is teljesíteni lehessen. A politikus elmondta: az oktatási bizottság az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatok közül azt támogatta, amely szerint a családi napközikben figyelembe kell venni az országos óvodai nevelési programot. Mint mondta, nem támogatták a KDNP-s Michl József módosító javaslatát, amely ezt kötelezően írta volna elő.

Kötelező recski és auschwitzi látogatás?

    
Mindössze két képviselő szólt hozzá a huszadik századi diktatúrák fiatalokkal való megismertetését célzó három határozati javaslat részletes vitájához. Az MSZP-s Lendvai Ildikó azt mondta: támogatni tudják azt a felfogást, amely pedagógusokra, illetve az iskolákra bízza, hogy mely emlékhelyeket látogatják meg. Hozzátette: az MSZP azt támogatná, ha kiválasztott emlékhely meglátogatáshoz szükséges támogatást minden arra pályázó közösség megkaphatná, vagyis nem lenne előre meghatározott keretösszeg.

A fideszes Kucsák László pedig arra hívta fel a figyelmet, a pályázat lehetőséget biztosít majd arra, hogy az iskolák mindhárom emlékhelyre, Recskre, Auschwitzba és a Terror Házába is szervezzenek látogatásokat, az viszont nem lenne szerencsés, ha ezt kötelezővé tennék.