Parlament: változhatnak a kgfb szabályai

Több, biztosításhoz kapcsolódó törvényt is megváltoztatnak - erről kezdődött ma délután vita a Parlamentben. Czomba Sándor, a gazdasági tárca államtitkára elmondta: az új rendszerben a kockázatkezelés jelentősen hozzájárul az ügyfelek védelméhez, a biztosítói csődök elkerüléséhez. A most javasolt szabályok már építenek az uniós irányelvre, de még nem ültetik át annak szabályait a magyar jogrendbe.

Változik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény is. Részletesebben határozzák meg a Magyar Biztosítók Szövetsége közjogi feladatainak ellátásával összefüggő szabályokat.

A fideszes Szabó Zsolt arról beszélt, hogy sok biztosítótársaságnál a kockázatelemzés hiányossága miatt nem kezelik megfelelően a káreseteket. Helyeselte a PSZÁF ellenőrző szerepének erősítését a felszámolási eljárásokban. Az MSZP-s Józsa István is közölte: szükségesek a változtatások, az MSZP támogatja az előterjesztést. A jobbikos Staudt Gábor javasolt egy módosítást, hogy a biztosító ne csak a harmadik személynek okozott kárért feleljen, ha kiszervezte tevékenységét.

Át kell ültetni a magyar jogba a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló EU-s irányelv módosításait - erről is megkezdődött ma a vita. A javaslat egységesíti a pénzügyi konglomerátumokra vonatkozó szabályokat, amelyek jelenleg három különböző törvényben szerepelnek. Az előterjesztés a belső kontroll rendszerét, a kockázatkezelést és tőkemegfelelést szabályozza. Nagy vita nem folyt erről, kisebb változtatásokkal a két ellenzéki párt is támogatja a javaslatot.

Lényegesen javult a közpénzügyi helyzet Magyarországon - véli az Állami Számvevőszék elnöke. A Parlamentben ma délelőtt tárgyalták meg az ÁSZ 2012-es munkájáról szóló jelentést - ezt ismertetve beszélt arról Domokos László, hogy tavaly 112 jelentést hoztak nyilvánosságra, amelyek "Magyarország legégetőbb gazdasági és társadalmi problémáival kapcsolatban adtak megalapozott, szakmai és objektív válaszokat". Összesen 1117 intézkedési kötelemmel járó javaslatot tettek, amelyre két kivételtől eltekintve intézkedési terv is készült. Domokos László ezt nagy előrelépésnek értékelte, utalva arra, hogy az új számvevőszéki törvény hatályba lépése előtt a hivatal javaslatainak csaknem felére még csak intézkedési terv sem készült.
        
A vitában Babák Mihály, a Fidesz vezérszónoka szakszerűnek, logikusnak és átláthatónak nevezte az ÁSZ jelentését. Kiemelte: az ÁSZ elnöke konkrét intézkedéseket tett a törvényi kereteken belül. Ismertette, hogy az ÁSZ 16 esetben tett jelzést a nyomozóhatóságok felé és egy 1 alkalommal tett feljelentést.

Boldvai László MSZP-s vezérszónok azt emelte ki, hogy az előző, kisebb és kevesebb pénzből és hatáskörrel dolgozó ÁSZ sokkal fontosabb és helyesebb munkát végzett. Boldvai László szerint ez is azt bizonyítja, hogy "sok múlik a működést meghatározó vezetőn". Szerinte a korábban aktív fideszes politikus - Domokos László - vezetése alatt az ÁSZ "elsiklik a problémák felett" és nem a valódi gondokkal foglalkozik. Az ÁSZ-jelentés nem ad valódi, értékelhető áttekintést a közpénzek elköltésének ellenőrzéséről; a rendelkezésére bocsátott "pénz, paripa, fegyver ellenére sem sikerült lefednie minden olyan területet, ahol valóban jelentős közpénzekkel való gazdálkodás folyt". Példaként említette, hogy az ÁSZ nem ellenőrzi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, ami az MSZP szerint súlyos szakmai hiba.

A KDNP részéről Seszták Oszkár arról beszélt: a folyamatos ellenzéki kritikák demoralizálják az ÁSZ és az ellenőrzött szervezetek munkáját, ugyanakkor semmilyen olyan konkrét tényt, adatot nem tudnak közölni, ami az ÁSZ függetlenséget kétségbe vonhatná. A szervezet szakmai tevékenysége kapcsán azt mondta: ellenőrzései, és a javasolt intézkedések jól hasznosultak. Új eszközként említette az elnöki figyelemfelhívó levelet, és hozzátette: az ellenőrzött szervek ezt figyelembe is veszik az általános tapasztalatok szerint.
    
Az a szakmai munka, amit az ÁSZ tavaly végzett mennyiségileg is kevés és minőségileg sem fogadható el - mondta a Jobbik részéről Nyikos László. Szerinte siralmas a helyzet az államháztartás helyi alrendszerében, és megjegyezte: azzal a tempóval, amit a számok jeleznek, az ÁSZ 40 évente jut el egy településre. Nem szól a beszámoló a közalapítványok ellenőrzéséről, és nincs szó köztestületek és egyéb kedvezményezett szervezetek górcső alá vételéről sem, mint ahogy az államháztartás számviteli rendjének betartásáról szóló tapasztalatokról sem - sorolta. Csak érintőlegesen tér ki azon erőforrások felhasználására, amelyekkel gazdálkodik, és nem számol be a vezetők juttatásairól sem.

Domokos László, a számvevőszék elnöke válaszában a hiányosságokat firtató felszólalásokra válaszolva közölte: százezer feletti a közpénzek költőinek száma Magyarországon, ezért minden egyes költés nem ellenőrizhető. Az ellenőrzés rendszeréről szólva közölte: bár a legfőbb ellenőrző szerv az ÁSZ, a többi ellenőrző munkáját nem a számvevőszék kontrollálja, irányítja.

A jobbikos Hegedűs Lórántné azt kritizálta, hogy az önkormányzati gazdálkodás számos szabálytalan elemét figyelmen kívül hagyta az ÁSZ. Domokos vitazárójában elismerte: komoly problémát okoz például az önkormányzatoknak, hogy szakszerű ellenőrzést biztosítsanak a maguk számára. A költségvetési hiánycél tartását elismerve azt mondta: az Országgyűlés kellő időben lépett, és ha kellett, módosította a költségvetést. Az ugyan "nem elegáns" szerinte, hogy tucatnyi alkalommal módosította a parlament tavaly a büdzsét, de még mindig jobbnak tartja, mint ha nem lett volna alacsonyabb a hiány.

Göndör István (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a magán-nyugdíjpénztárakból nem pénz, hanem vagyonelemek kerültek át az államhoz, ezek értékesítése pedig szerinte veszteséggel történt. Ennek vizsgálatát várja az ÁSZ-tól - hangsúlyozta. Domokos úgy vélekedett: az ÁSZ tavaly sok százmilliárdos tételeket ellenőrzött, amelyeket korábban senki nem tekintett át.