Családon belüli erőszak, rezsicsökkentés, felnőttképzés - erről szavaztak ma

Átírta a csaknem egy éve előtte fekvő földtörvényjavaslatot az Országgyűlés hétfőn. A tavaly nyáron beterjesztett kormányelőterjesztésen  több, terjedelmes bizottsági módosító indítvány elfogadásával változtatott a parlament. Újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást. A változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.

A módosítás szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon.

Döntöttek a helyi földbizottságok létrehozásáról is. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez. A földtörvény zárószavazása jövő héten lehet.

Önkormányzati hivatalok

A jövőben a kisebb városok is jogosultak lesznek közös önkormányzati hivatal kialakítására.

Az este elfogadták azt a fideszes törvényjavaslatot, amely szerint egy város és egy község, illetve községek akkor is létrehozhatnak közös önkormányzati hivatalt, ha a településeken összesen kétezer lakosnál kevesebben élnek.

Az új szabály a következő általános önkormányzati választástól lesz érvényes. A beterjesztő Láng Zsolt és Lipők Sándor indoklása szerint a törvénymódosítás a közös önkormányzati hivatalok gyakorlati problémáját oldja meg, így ugyanis azok a kisebb városok, amelyek lakosságszáma kevesebb volt a törvényi előírásnál, szintén jogosultak lesznek közös hivatal kialakítására.

A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy az államháztartáson kívüli források átvétele és átadása kikerül a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei közül, ahová egyúttal beemeli az alapítványi források átvételét és átadását. Az új szöveg szerint az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza majd a helyi önkormányzat képviselő-testülete.

A javaslat eredetileg arról is rendelkezett volna, hogy a nagyobb, hétezer lakos alatti településeknek is lehessen társadalmi megbízatású polgármestere. Ezt azonban egy módosító indítvánnyal törölték a törvénymódosítás végleges szövegéből.

Pénzügyi felügyelet

A pénzügyi konglomerátumok felügyeletét a jövőben egy koordinátor hatóság látja el - erről is döntöttek hétfő este. Jelenleg a pénzügyi konglomerátumok felügyeletére nincs egységes szabály. A hitelintézeti-, a tőkepiaci-, valamint a biztosítási törvény is tartalmaz - külön-külön - rájuk vonatkozó előírásokat. A törvénymódosítás ezeket foglalja össze és egységesíti.  A pénzügyi konglomerátumoknak olyan átláthatóan kell működniük, mintha "egyszerű" cégek lennének. Ezt segíti a koordinátor hatóság mint kiegészítő felügyelő.

Új szabályok a nemzeti vagyonra

A jövőben nagyobb lesz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatósága, bővül az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak köre, valamint újabb vagyonelemek kerülnek az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe. Az MFB igazgatósága 5-9 tagból áll majd. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója - ötéves időtartamra - nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság élén az elnök áll. Az igazgatóság az elnökét maga választja tagjai közül. A módosítás értelmében az igazgatóság elnöke megegyezhet az MFB vezérigazgatójával, de ez nem szükségszerű.

További újdonság, hogy míg a nemzeti vagyonról szóló törvény jelenleg csak szűk körben állapítja meg az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak körét, addig a jövőben a tulajdonosi joggyakorló miniszter, központi költségvetési szerv, valamint állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és ennek leányvállalata lehet. A főszabálytól eltérően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társaságokban fennálló állami részesedések tekintetében leányvállalat nem gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat, így biztosítva ezen speciális vagyonelemek fokozott védelmét.

A módosítás emellett az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe emeli a műemlékké nyilvánított Veszprém-Bakonyszentlászló vasútvonalat is magába foglaló Győr-Veszprém vasútvonalat, valamint a szintén műemléki védettséget élvező Kisirtás-Nagyirtás erdei vasútvonalat magába foglaló Nagyirtás-Nagybörzsöny vasútvonalat is.

Rezsicsökkentés: újabb kör

Július 1-jétől csökken a PB-gáz ára: a vezetékes, a tartályos és a palackos propán-bután-gáz is hatósági áras, és így 10 százalékkal olcsóbb lesz. A földgáztörvény erről szóló módosítását hétfőn fogadta el a parlament.

Felnőttképzés

Az iskolarendszerben megszerezhető végzettséggel válhatnak egyenértékűvé a felnőttképzésben szerzett bizonyítványok a felnőttképzési törvény módosításával. Így a tanfolyamok támogatásának odaítélésénél nagyobb szerep jut a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának és az agrárkamarának. Az induló képzéseket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok is véleményezhetik a jövőben. OKJ-s vagy nyelvi képzést az a cég indíthat majd, amely a felnőttképzési szakértőt és programszakértőt, továbbá az akkreditációs díját is ki tudja fizetni.A módosítás rögzíti, hogy a felnőttképző intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt szerződést köt, míg a szakmai programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a kamara vezeti.

Súlyosabban büntethető a családon belüli erőszak

A családon belüli erőszak eddigieknél súlyosabb büntetését teszi lehetővé júliustól a büntető törvénykönyv hétfőn elfogadott módosítása, amely önálló tényállássá teszi a kapcsolati erőszakot. A parlament döntésével a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést a jövőben súlyosabban bünteti majd a Btk., ha az elkövető és az áldozat együtt él vagy élt, illetve ha kapcsolatukból közös gyermek született. Azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját.

Maffiacsaládok és deficiteljárás

A kormány tagjait maffiacsaládok delegálják - ritka az a helyzet, amikor egy MSZP-s napirend előtti felszólalásban Fidesz-képviselőt idéznének, de Ángyán József e mondata megfelelt a szocialistáknak is. Az MSZP-s Lukács Zoltán hosszasan idézte Ángyánt, aki egy konferencián arról beszélt: maffiacsaládok küldenek tagokat a kormányba. Ebben egyértelműen utalt a fideszes képviselő szerinte Németh Lászlóné fejlesztési miniszterre, amikor ugyan nem nevesítette, de annyit mondott róla, hogy a miniszteri megbízása előtti meghallgatásán tisztelt bíróságként köszöntötte a bizottságot. Reakciójában Soltész Miklós államtitkár egyszerűen átugrotta a vádakat, és öt percnyi Gyurcsány-Bajnai vádlajstrommal hidalta át a választ. Szóba került a Hajdú-Bét, a "lecserélendő feleségek", de még az is, hogy szerinte ha az MSZP marad hatalomban, akkor nem engednék az óvodások közt a nemi szerepek megjelenését - épp csak az nem, amivel megvádolták.

"Ne búsongjon a magyar helyzeten, aki nem szül gyereket, pedig tudna. Ne búsongjon az, aki tudna magyar terméket venni, de nem vesz, ne búsongjon az, akinek van pénze, de nem itthon költi el" - mondta napirend előttijében a KDNP-s Harrach Péter, aki eredendően Trianonról kezdett el beszélni. Rogán Antal valóban nem búsongott, ő arról beszélt, hogy sikerült kivezetni az országot abból a gödörből, amelybe a szocialisták belevezették, ez pedig meglátszik a deficiteljárás megszüntetésén is. Mindezt ráadásul úgy tették meg, hogy a nagyvállalatokat adóztatták, az emberek terheit csökkentették, a nyugdíjak és a bérek pedig nem csökkentek - sorolta. Az ország saját lábára állt, már képesek vagyunk külső segítség nélkül is növekedni - reagált erre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. "Hát azért ne felejtsük el, hogy Magyarországot Görögországgal együtt emlegették 2010-ben" - mondta Varga, azt már nem említve, hogy Kósa Lajos és Szijjártó Péter voltak azok, akik ezt tették.

A jobbikos Volner János a foglalkoztatottságról beszélt; szerinte rosszul számítják az adatokat, valójában nem jó a helyzet a munkaerőpiacon. Cséfalvay Zoltán válaszában azt mondta: európai szinten is összehasonlíthatóak az adatok, nincs manipuláció. Szerinte azonban nincs értelme annak, hogy a visegrádi országokkal hasonlítsák össze a magyarországi helyzetet, mert mi gyengébb helyzetben voltunk a válság kitörésekor. "Az adóterhelés szintje magas, ez igaz, de csökkent" - tette hozzá az államtitkár.

A Klik úgy nő, mint a kisgömböc - mondta interpellációjában Hiller István. Az MSZP-s képviselő szerint az a baj, hogy áll a rendszer, senki nem mer az oktatásügyben önálló döntéseket hozni, mert felsőbb utasításokra várnak. Hoffmann Rózsa államtitkár azzal válaszolt: nem lett több munka, csupán központosítottak.

A jobbikos Magyar Zoltán arról interpellálta Budai Gyulát: miért az a reakciója mindenre a kormánynak földügyekben, hogy az EU akarja így. Az államtitkár szerint a kormány célja az agrárközéposztály kialakítása.

Szanyi Tibor (MSZP) a Margitsziget XIII. kerülettől elvételét választotta interpellációja témájául. Rétvári Bence szerint technikai kérdésről van szó csupán, ráadásul Angyalföld önkormányzata semmit nem fejlesztett a szigeten az elmúlt hatvan évben szerinte. Egy kiemelt természetvédelmi területen mit fejleszthetnének? - tette fel a kérdést erre Szanyi.

Egyetlen kormánypárti képviselő vállalta csak aláírásával, hogy nincs köze a trafikügyekhez - mondta interpellációjában a független Varju László. A KDNP-s Bús Balázs volt az egyetlen, aki aláírta a DK papírját erről. Völner Pál államtitkár válaszában arról beszélt: a trafikrendszer átszervezésével a fiatalok nehezebben juthatnak dohányhoz, a profit pedig magyar vállalkozókhoz kerül a multik helyett.

A szocialista Ipkovich György a trafikügyekről tett fel azonnali kérdést, arról érdeklődött, mi lett a pótpályázatok sorsa. Ő már tizenegy éve ne dohányzik, de ha még tenné, most szokna le - fűzte hozzá. Völner Pál arra tett ígéretet: amennyire a törvényi lehetőségek engedik, nyilvánosságra fogják hozni a pályázati adatokat.

A Jobbikból Z. Kárpát Dániel a devizahitelekről beszélt: azt kérdezte, miért nem születtek még büntetések, amikor például több bank is azt mondta régen, nem vizsgálják a hitelt felvevők jövedelmi helyzetét. Cséfalvay Zoltán azzal válaszolt: a képviselőnek ezt a kérdését a bíróságon kellene feltennie, nem a törvényhozásban.

A szocialista Ipkovich György a trafikügyekről tett fel azonnali kérdést, arról érdeklődött, mi lett a pótpályázatok sorsa. Ő már tizenegy éve ne dohányzik, de ha még tenné, most szokna le - fűzte hozzá. Völner Pál arra tett ígéretet: amennyire a törvényi lehetőségek engedik, nyilvánosságra fogják hozni a pályázati adatokat.

A Jobbikból Z. Kárpát Dániel a devizahitelekről beszélt: azt kérdezte, miért nem születtek még büntetések, amikor például több bank is azt mondta régen, nem vizsgálják a hitelt felvevők jövedelmi helyzetét. Cséfalvay Zoltán azzal válaszolt: a képviselőnek ezt a kérdését a bíróságon kellene feltennie, nem a törvényhozásban. -->