Már át is nyomták a parlamenten a megszorító csomag vitáját

Így sem gyakran kezdődik parlamenti ülés: annyira rohantak a váratlan törvényjavaslatokkal, hogy kényszerszünetet kellett elrendelni, amíg a bizottságok utolérték magukat. Ma délután már be is fejezték a megszorító csomag vitáját.

Sztojcsev Iván

2013.06.18, 09:49

Két ponton máris megváltoztatná a tegnap bejelentett megszorító csomagot a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság. A javaslat részletes vitája ma folyt le.

Az egyik új módosító indítvány szerint az államkötvények utáni kamatra nem vetnek ki még 6 százalékos ehót. Ez az EU-s szabályok miatt nem csak Magyarország, hanem bármelyik már uniós tagállam államkötvényeire is érvényes lesz. A másik bizottsági javaslat az, hogy ne vessenek ki extra adót azokra a kamatjövedelmekre sem, amelyek eddig adómentesek voltak. Nem lenne a hat százalékos emelést alkalmazni a 2006. szeptember 1-je előtt határozott időtartamra megkötött hitel-, betét- vagy épp biztosítási szerződések után már jóváírt vagy kifizetett kamatoknál sem.

A vitában végül nem sok szó esett ezekről a javaslatokról. Tegnap este még próbálta a kormány védeni a saját terveit, mára már inkább hallgatásba burkolóztak - igaz, Szatmáry Kristóf államtitkár legalább arról beszélt, hogy vajon amikor az IMF-hez fordult a második Gyurcsány-kormány, minden ötlet az övék volt-e vagy az IMF diktált. Veres János (MSZP) a részletes vitában azt mondta: az szja-törvény és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosítása kifejezetten méltánytalan, indokolatlan és elfogadhatatlan. Értelmezése szerint sem adó, sem járulékfizetési, sem egyéb közteherviselési kötelezettsége nincs azoknak, akik 5 millió forintot elérő értékben helyeznek el pénzt stabilitási megtakarítási számlán. Ha valakinek nincs 5 millió forintja, hanem csak ötszázezer forintot fektet be, akkor annak minimum 16 százalékos szja-fizetési kötelezettsége, és a javaslat szerint 6 százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége keletkezik. Kitért arra is: Magyarországon számos intézkedés született már, hogy a készpénzforgalmat korlátozzák, most ez az indítvány a nem készpénzes pénzmozgásoknál 50 százalékkal megemelné a tranzakciós illetéket. Ez abszolút helytelen - mutatott rá, és megjegyezte: a pénzintézetek ezeket a terheket megfizettetik majd a magyar vállalkozásokkal, adófizetőkkel.

A jobbikos Nyikos László abban tökéletesen egyetértett a szocialistákkal, hogy a javaslat nem is biztos, hogy a parlament elé kerülhetett volna szabályosan. A költségvetés fő számait is módosítja ugyanis, márpedig ha ez így van, szükség lett volna a Költségvetési Tanács véleményét is mellékelni. Jelezte: a távközlési adóra vonatkozó változtatást pártja nem támogatja, ezek az illetékemelések közvetve mindig a lakosságnál csapódnak le.

Kényszerszünet: nem tudták tartani a kormány tempóját

Szokatlan közjátékkal indult a parlamenti ülés ma délelőtt. Az elmúlt napokban annyi új törvényjavaslatot nyújtottak be, hogy a bizottságok nem voltak képesek még részletes vitára alkalmas állapotba hozni az indítványokat, ezért szünetet kellett elrendelni, amíg utolérték magukat.

Tegnap késő este folyt le több javaslat általános vitája is, köztük a legjelentősebb az aznap bejelentett újabb megszorító csomag volt, aminek a vitáját este negyed tizenegykor sikerült lezárni, de utána még éjjel háromnegyed egy körülig tartott az ülés.

Márpedig mivel módosító javaslatokat az általános vita végéig lehet beadni, ma pedig rohamtempóban már a részletes vita jön - normál esetben a kettő közt egy hét eltelik. A bizottságoknak idejük sem volt átnézni a módosítókat, emiatt kellett kényszerszünetet elrendelni.

Éhezők, elbukott szabadságharc, Gyurcsány, Bajnai

Az országban félmillióan éheznek, sok a szegény, ezért érdemes kormányt váltani - kezdte az ülést napirend előtt az MSZP-s Gúr Nándor. Kifogásolta, hogy nem csökken a munkanélküliek száma, miközben a számukra juttatott támogatás mérséklődik. Csökken a foglalkoztatottak száma, sokan mennek külföldre - jelentette ki, hangsúlyozva: a versenyszférában évről évre több tízezerrel csökken az alkalmazottak száma. Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár úgy reagált: sosem állította senki, hogy 2010 óta 500 ezren hagyták volna el az országot. Ha valamikor a közfoglalkoztatás javította a statisztikát, az 2002 és 2010 között volt - fogalmazott. Magyarország azon uniós országok között van, amely visszavitte a foglalkoztatás szintjét a válság előttire, majd felsorolta a kormány munkahelyteremtő lépéseit.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcra emlékezett. Üzenete szerinte ma is aktuális: a más népek általi leigázás ellen küzdött, ugyanakkor a szabadságszerető nemzetekre egyre gyakrabban próbálják rákényszeríteni a külföldi befolyást. Rétvári Bence államtitkár elmondta: bár Rákóczi szabadságharca elbukott, a legjobb békét kötöttük. Belső, erős gazdaság nélkül nem tudunk hosszú távon magyar szuverenitást szolgálni - fűzte hozzá.

A két kormánypárt tökéletes összhangban szidta a legutóbbi két miniszterelnököt - a KDNP-s Gaal Gergely Gyurcsány Ferencről, a fideszes Révész Máriusz Bajnai Gordonról tartott beszédet. Gaal és a rá reagáló Rétvári Bence szerint Gyurcsány hadat üzent a középosztálynak vasárnapi beszédével. Révész pedig azt mondta: bár Bajnai bírálja a kormány oktatással kapcsolatos döntéseit, nemcsak befagyasztották a pedagógusbéreket, de megszüntették a tizenharmadik havi fizetést, vagyis összesen 12-15 százalékkal csökkentek a bérek.

Több kisebb javaslat részletes vitája is lezajlott még a délelőtt. Tárgyaltak arról a javaslatról, amit az ellenzék csak Lex Valakinek hív - az indítvány a jegyzői poszt betöltéséhez szükséges követelményeket írja át. Többen is felvetették, hogy úgy gondolják, egy egyelőre beazonosíthatatlan település jegyzői helyére szeretnének valakit alkalmassá tenni, néhányan Balatonalmádiban találták meg ezt a helyet, de a kormánypártiak ezt cáfolták. Kovács Zoltán államtitkár szerint csupán arról van szó, hogy kibővítenék a választási kört a lehetséges jelöltek közt. Véget ért a vita a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényről is; Göndör István (MSZP) az összeférhetetlenségi szabályok pontosítását javasolta, mivel szerinte előfordulhat, hogy a hivatal egy adott céggel szemben azért nem hoz döntést, mert az elnök kinézte magának, hogy távozása után ott folytathassa tevékenységét. Józsa István (MSZP) azon a véleményen volt, hogy ismételten egy testre szabott törvényt tárgyal a Ház, amivel valakinek a mozgását akarják könnyebbé tenni. Fónagy János államtitkár erre válaszolva közölte, a javaslat célja, hogy az energiahivatal vezető tisztségviselőit - akik komoly szakmai tekintélyek - esetleges állásváltás esetén ne kényszerítsék külföldre, vagy arra, hogy más területen helyezkedjenek el.