Mindenkit figyel a nagy testvér

Hős vagy áruló Edward Snowden, aki a nyilvánosság elé tárta, hogyan működik az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség PRISM nevű titkos kémprogramja? Az amerikaiak véleménye megoszlik a kérdésben. Egyesek bálványozzák, hogy kiállt az átláthatóság védelmében, mások felelőtlen, feltünést kereső figurának tartják, aki reflektorfényre vágyott.

Nézzük, mi is történt. Az FBI kérésére kiadott titkos bírósági utasítás alapján az egyik legnagyobb amerikai telekommunikációs cég, a Verizon április 25. óta naponta szolgáltatja be a külföldre irányuló, valamint a belföldi mobil és vezetékes telefonhívások adatait az elektronikus megfigyelésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA).

Egy névtelenül nyilatkozó vezető kormányzati tisztségviselő megerősítette, hogy a bírósági utasítás kizárólag az olyan adatokra vonatkozik, mint amilyen a hívott telefonszámok listája, a hívások ideje és hossza, és nem terjed ki az előfizetők kilétére és a beszélgetések tartalmára.

A leleplezés új aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, ahogyan Barack Obama elnök a személyiségi jogok és a szólásszabadság kérdését kezeli. Az amerikai kormány eddig is bírálatok kereszttüzében állt amiatt, hogy kormányzati információk kiszivárogtatása miatt megfigyeltette az AP hírügynökség újságíróinak telefonhívásait és a Fox News televízió egyik munkatársának elektronikus levelezését.

A The Guardian és az amerikai The Washington Post viszont már arról írt, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. Larry Page, a Google elnök-vezérigazgatója és David Drummond, a Google jogi vezetője közös közleményben határozottan elutasította a vádakat: “a Google nem csatlakozott semmilyen olyan programhoz, amely az USA - vagy bármely másik állam - kormányának hozzáférést adna szervereihez. A PRISM elnevezésű programról mi is 2013. június 6-án, csütörtökön, az első sajtóhírek megjelenésekor hallottunk először. Azoknak a sajtóhíreknek, melyek azt sugallják, hogy a Google korlátlan hozzáférést adna felhasználók adataihoz, minden alapot nélkülöznek. Ilyen egyszerűen nincs. A sajtóhírek előtt sosem hallottunk olyan széleskörű adatkérelemről, mint amit a Verizon (amerikai telekommunikációs vállalat) kapott, és ami úgy tűnik, hogy több millió felhasználójuk telefonhívásairól szóló adatok átadását kérte. Meglepődtünk, hogy ilyen széles körű kérelem létezik. Minden olyan találgatás, mely azt sugallja, hogy a Google hasonlóan széleskörű információkat adna át hatóságoknak a Google felhasználók internetezési szokásairól, egyszerűen nem igaz.”

A kiszivárogtató az érettségi nélküli, de tehetségesnek tartott  29 esztendős Edward Snowden, a CIA volt informatikusa, az utóbbi években az NSA egyik alvállalkozójának munkatársa.

Snowden május 20-án Hawaiiról Hongkongba repült, és azóta is ott tartózkodik egy szállodában. Egyik nyilatkozatában bejelentette szándékát, hogy Izlandtól kér majd politikai menedékjogot, mivel szerinte abban az országban az övéhez hasonló állásponton vannak az internetes szólásszabadságot illetően. Amennyiben politikai menedékjogot kérne Moszkvától, az orosz hatóságok megvizsgálnák a kérdést, sőt már Kína is bejelentkezett a fiúért, miközben magyarázatot vár az amerikaiaktól, amiért azok kínai szervereket sem kíméltek meg a kémkedéstől.  Sajtóhírek szerint 9 jelentős internetes szolgáltatótól kértek az Egyesült Államok hatóságai törvényesen felhasználói adatokat, és így magánjellegű e-mailek, chatelések, fotók és egyéb kommunikációs anyagok kerülhettek a birtokukba.

A titkos iratok kiszivárogtatása kérdéseket vet fel azzal a sietséggel kapcsolatban, amellyel a kormányzat 2001 után külső vállalkozóknak szervezte ki a hírszerzési feladatokat - írta a The Washington Post. A lap szerint ma már minden negyedik közülük szerződéses és a hírszerző szervek titkos költségvetésének 70 százalékát, vagy még annál is többet magáncégek kapják.

A hírszerzési költségvetés összértéke 2000 és 2010 között 250 százalékkal nőtt. Az NSA-nél a büdzsé megduplázódott. Az NSA Washingtonhoz közeli, marylandi Ford Meade-ben található épületegyüttesének alapterülete megegyezik a Pentagonéval.

A Pentagon hírszerző szolgálatai alkalmazottjainak átvilágítását végző Védelmi Biztonsági Szolgálatot (DSS) annyira túlterhelte a feladat, hogy 2006. április 28-án leállította a biztonsági ellenőrzéseket. A szolgálat kifutott a költségvetési keretéből és 700 ezer személy átvilágítását hagyta függőben. A kormányzat ezt a helyzetet úgy oldotta meg, hogy külső alkalmazottakat fogadott fel a biztonsági átvilágításokra.

Az elmaradás ugyan jelentősen csökkent, és a korábban mintegy egy évig tartó, alacsony szintű átvilágítások átfutási ideje 4-6 hónapra mérséklődött, de vélhetően a minőség rovására.

Barack Obama elnökjelöltként bírálta a kormányzati fürkészés kereteit nagyon szélesre tágító Hazafias Törvényt, a Fehér Házból azonban mindez már más perspektívában látszott. A demokrata elnök - vélik amerikai elemzők - nem engedhette meg magának, hogy visszavonja a Hazafias Törvényt, sem azt, hogy korlátozza az NSA elektronikus megfigyelését. Ha ugyanis újabb belföldi terrortámadás történt volna, Obamát tették volna felelőssé amiatt, hogy lebontotta a biztonsági hálót.

Noha az Egyesült Államokban visszatetszést váltott ki a titkos adatgyűjtés, a közvélemény-kutatások szerint a többség fontosabbnak tartja a biztonságot a magánszféra sérthetetlenségénél.

A CBS News felmérése szerint 10-ből 6 megkérdezett elítélte, hogy a kormány terrorelhárítási céllal gyűjti az "átlagamerikaiak" híváslistáit. Csak csekély többség, 53 százalék gondolta úgy, hogy az eljárás szükséges eszköz a terroristák felkutatásához, az ezzel ellentétes véleményt 40 százalék képviselte. A megkérdezettek háromegyede helyesli, hogy a kormány nyomon kövesse a terrorizmussal gyanúsított amerikaiak telefonhívásait.

Ne legyenek kétségeink, hasonló rendszerek hazánkban is működhetneknek. Nálunk az elektronikus hírközlési törvény szabályozza legalaposabban a netes megfigyelések területét. Egy neve elhallgatását kérő százados szerint Magyarországon már évek óta lehetőség van az adathalászásra.

Az állam előtt semmi nem maradhat titokban
 "Az állam előtt semmi nem maradhat titokban". Ennek az alapelvnek felelnek meg, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók (a Google is) Magyarországon is kötelesek együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve adatszerzésre felhatalmazott szervezetekkel.

A szolgáltatók kötelesek a tevékenységüket olyan módon folytatni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti el a titkos információgyűjtést.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat írásbeli kérésére a szolgáltató köteles megállapodni a Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés feltételeiről.

A szolgáltató köteles biztosítani azt, hogy az elektronikus hírközlő hálózatban továbbított küldemények, közlések és szolgáltató által kezelt adatok titkos információgyűjtéssel megismerhetőek legyenek.

A szolgáltató a fentieken túl a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kérésére a szükséges mértékben köteles biztosítani a bevezetett szolgáltatással kapcsolatban a titkos információgyűjtés eszközeit a kilépési pontig, és megfelelő műszaki rendszert létesíteni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére.

A totális beavatkozás lehetősége
Magyarországon a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak változásával folyamatosan megfigyelhetik a közalkalmazottakat.

A kormány  törvény helyett rendeletben is bővítheti a megfigyeltek körét.
Évente kétszer harminc napig akár a közalkalmazottak telefonjait is lehallgathatják, lakását is átkutathatják, leveleit is elolvashatják.
Mindezt a megfigyeltek családtagjaival is megtehetik.

A Wall Street Journal  cikkének megfogalmazása szerint lehetővé vált a magas rangú köztisztviselők magánéletének “totális” ellenőrzése. A lap kitért arra is, hogy a titkos adatgyűjtéshez immár nincs szükség bírói engedélyre.

Megszólaltatták Kim Lane Scheppelét, a princetoni egyetem professzorát, aki szerint demokratikus államokban példátlan, hogy valakinek az életét bármilyen különleges okra való hivatkozási kötelezettség nélkül minden szempontból vizsgálat alá lehessen vonni. “Az új nemzetbiztonsági törvény orwelli világot teremt Magyarországon” – fogalmazott Scheppele.

Dunagate: megfigyelték az ellenzéki pártokat
Napvilágra került dokumentumok és egy − kalandos körülmények között készült − videofelvétel bizonyította, hogy a kerekasztal-tárgyalások eredményeként létrejött új, immár jogállami alkotmányos rend ellenére a „belső biztonsággal” foglalkozó III/III-as csoportfőnökség folytatta az ellenzék titkosszolgálati módszerekkel történő megfigyelését.

A Belügyminisztérium Állambiztonsági Szolgálata titkos eszközökkel és módszerekkel nyomozást folytatott ellenzéki pártokkal, szervezetekkel szemben. Ez az új alkotmány alapján már illegális, sőt, alkotmánysértő tevékenységnek minősült. A nyilvánosságra hozott napi jelentések egy része titkos eszközök (telefonlehallgatás, levélellenőrzés, hálózat) igénybevételével keletkezett.

A botrány hatására Horváth István belügyminiszter 1990. január 23-ai hatállyal lemondani kényszerült. Végvári József, a Belső Biztonsági Csoportfőnökség nyugállományú rendőr őrnagya, a Dunagate ügy kirobbantója húsz évvel később vehette át elismerésként a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.